Csináld magad, csináld jobban - Pannónia célszerszámok házilag

...
Nem, az írásomnak semmi köze a politikához - ezért (is) a mottója: "a kormánnyal nem viccelünk!"
Elnézést kérek azoktól, akik csak emiatt kattintottak ide .
Akiket viszont a motorszerelés érdekel, azok nyugodtan olvassanak tovább.


A villanyak

Íme a mai szerelgetés tárgya - nem túl jó kép, de azért fel lehet ismerni :
Mondhatnánk, ezen nem sok szerelni való van .

Teljesen igaz - de azért egy apróságot ne feledjünk, az pedig az alsó kormánycsapágy golyótányérja.

A közeli képen jól látszik, ott 'kucorog' a süllyesztés legmélyén. A csapágyfészek alján hézagmentesen fekszik fel, és az élén a letörés mindösssze 0,5 mm x 45 fokos, amihez hétköznapi szerszámokkal nem nagyon lehet hozzáférni.

Ezt a darabot is próbálhatták már valamivel, pl. csavarhúzóval feszegetni, ott a nyoma az alumínium villahídon.

Sajnos ezek a módszerek nem vezetnek eredményre, csak a 'barmolás' a vége (elnézést az erős kifejezésért).



De miért is kellene kiszedni?

Nézzük meg közelebbről a 'főbűnöst': látszik, hogy a golyótányérba a csapágygolyók mély hornyot vájtak.

Ezt nem szabad így hagyni - gondolom, azt nem kell ecsetelni, mi történhet, ha a kikopott, meglazult kormánycsapágyból kiugrik egy vagy több golyó (vagy az ellenkezője, amikor egymásra torlódnak, és befeszülnek).


A motorkerékpár kétkerekű jármű, a kormánnyal nem viccelünk .


Amúgy ha a csapágy maga nem is lenne cserés (ami tapasztalatom szerint elég ritka), amiatt is le kellene húzni, hogy a villahidat szépen rendbe lehessen hozni - sérülések javítása, gyöngyözés, (ízlés szerint) polírozás, stb.


Tehát kormánycsapágy csere eldöntve, viszont kellene hozzá valami alkalmas szerszám - véső, csavarhúzó, kalapács, flex, stb. kizárva -, nem a golyótányért féltem (mert úgyis cserélve lesz), hanem a villahidat .

A most bemutatásra kerülő célszerszám első ránézésre talán kissé túlbonyolítottnak tűnik. Nem kell megijedni, nem is annyira bonyolult, meg aztán oka is van, hogy miért lett ilyen. Az elkészítése pedig egyáltalán nem olyan nehéz, mint ahogy talán az a képekről elsőre lejön. Tény, hogy kell az elkészítéséhez eszterga meg hegesztő, de ez utóbbi elhagyható egy kis kreativitással (lentebb megemlítem majd, hogyan), illetve az esztergálás is kiváltható egy reszelővel, a 'dizájn' kismértékű átalakítása után (ezt viszont mindenki fantáziájára bízom, hogyan).

Szokott módon kis kotorászás a ládafiában, a kiválogatott darabokon némi fúrás-faragás, és íme, a hozzávalók: két darab cső, két kis korong alakú 'izé', és pár kisebb meg egy nagyobb, erősebb csavar.



Nézzük akkor egyesével az alkatrészek elkészítését.


Lehúzó körmös hüvely

A golyótányérunk külső átmérője 42 mm, az ehhez választott 1,5"-os acélcső belső átmérője pár tizeddel nagyobb - 3mm-es falvastagságú a cső, az épp jó lesz. Egy kb. 80 mm hosszú darab elég is.

Első lépésként kialakítottam a 'köröm' részt - ezt a képrészletet kinagyítottam és
behúztam a profil egy alkotóját.


A köröm kb. 30 fokban emelkedik befelé (a 42,x mm-es belső csőátmérőről), a mélysége 0,8 ... 1 mm, így a kiesztergált nagyobb belső átmérő ~ 44mm, ennek magassága 4...5 mm.


Következő lépésben elhelyeztem néhány furatot a cső palástján:

- a cső 'felső' élétől 10 mm-re lévő körön egyenlő távolságra négy 5,5 mm-es furatot, majd

- a 20mm-re lévő körön szintén szimmetrikusan, de az előző sorhoz képest 45 fokkal elfordítva, négyszer három 2 mm-es furatot.

Ezekben a hármas csoportokban egymástól 10-10 mm-re vannak a furatok.

(A képeken nem látszik, de fúrtam még négy 5 mm-es furatot is az alsó éltől mért ~30 mm-es körön, a legfelső körön lévőkkel egy vonalban, alább írom majd, miért.)

Utolsó lépésben 1,6mm-es flextárcsával felslicceltem a hüvelyt, 'T' alakban. A T 'kalapjának' a szerepe az, hogy a körmös 'ujjak' könnyebben hajlíthatóak legyenek (de az ujjak mégis elég merevek ahhoz, hogy a köröm alul a csapágy alá tudjon kapni). A bevágásokat végül tűreszelővel eldolgoztam.

Lehúzócső

Ez egy 5/4" átmérőjű, 250 mm hosszú darab csőből készült, amelyre szépen, 'passzosan' ráhúzható a körmös hüvely (amelynek 'felső' végén szükséges lehet a belső átmérő megfelelő méretre kimunkálása, a cső ovalitása vagy a hegesztési varrat miatt).

A cső tetejére készült egy vastag korong, benne M12-es menettel, majd ezt a korongot ráhegesztettem a csőre.
(Konkrétan egy kis darab 12-es kazánlemezből faragtam, mert éppen az volt kéznél, de ha van megfelelő átmérőjű köracél darab, abból kicsit gyorsabb ).

(Elárulom, hogy a korong belső oldalán még egy M12-es anya is fel van hegesztve, de annak már csak az extrém igénybevételek esetén van jelentősége.)

A cső 'alsó' végén fúrtam négy M5-ös menetet, ezzel a négy kis csavarral lehet majd a hüvelyt rögzíteni a lehúzócsövön.

(Megjegyzés: ha van egy megfelelő méretű karos csapágylehúzó, a hüvely kismértékű áttervezésével az is használható, ekkor erre a lehúzócsőre nincs szükség. Nekem ugyan van több méret is, de a lehúzó csövet tervez(t)em máshová is használni.)


Támasztó alátét

Ne feledkezzünk meg erről a kicsi, de fontos alkatrészről. Akár csapágylehúzóval, akár a lehúzócsővel dolgozunk, meg kell támasztani a szerszámot, és mivel a villanyak csőből van, kell bele egy 'dugó'. Külső átmérője 26 mm, a kisebb lépcső átmérője 19 mm, a lépcső magassága csak annyi, hogy ne tudjon kiugorni.

(Ez megint egy darab 12-es kazánlemezből készült - há' micsinájjak', ha csak az volt -, de ha semmi nincs kéznél, be lehet dugni egy M12-es (M14-es, stb.) hatlapfejű csavart a villanyak csövébe, azon már meg tud támasztani a feszítőcsavar.)

Az alátét közepébe fúrtam egy 10 mm x 120 fokos süllyesztést, hogy a feszítőcsavar ne tudjon 'elsétálni' a tetején, és pontosan, tengelyirányban húzzon.


Feszítőcsavar

Legalább 8.8 szilárdságú, M12x80-as hatlapfejű csavar, melynek a végét 120 fokban leköszörültem.

Összeszerelés

Szerintem mindenki érti, a lehúzó hüvely hogyan működik, de azt eddig még nem árultam el, minek a segítségével szorítom rá a körmöket a csapágyra .

Nos, hát úgy, hogy felhasználom egy korábbi, a P-s teleszkópok szereléséhez készített szerszámomat.
Ahh, de szépen passzolnak egymásra ezek a csövek !


Tehát az összeszerelés menete a következő:

- először a körmös hüvelyt felhúzom a villanyakra, leengedem az aljáig, majd

- a hüvelyre ráhúzom az említett szerszámot (hajtókarok nélkül), és annak négy csavarját beletekerem a körmös 'ujjak' fentebb említett 5-ös furataiba.

(Ezek nélkül is működne a szorítás, de így precízebb az eszköz, mert a csavarok nem tudnak a lehúzóhüvely palástján elcsúszva ferdén befeszülni.)

A feszítőcsavarokat nem elég kézzel betekerni, hanem finoman, kis fogásokkal, mindig két-két szemben lévőt egyszerre húzva, ütközésig kell megszorítani a körmöket.

- ezután beteszem a támasztó alátétet a helyére (adok neki egy kis zsírt, meg a feszítőcsavar menetének is),

- majd a lehúzócsövet a négy M5-ös csavarral összekötöm a hüvellyel.

Már csak egy 19-es kulcs kell, néhány fordulat, és a golyótányér lepattan a villanyak csövéről.

Ott van, ni :

Utóhasznosítás

Ha már lúd, legyen kövér .
A lehúzócső kiválóan használható a kormánycsapágy golyótányér fel- illetve visszahelyezésére is.

Ehhez a cső belső élét le kell törni 1,5 mm x 45 fokban (hogy ne sérthesse fel a csapágy gördülő felületét). Kell még egy kb. 300 mm-es M12-es menetes szár, anya, fakötésű alátét (szükség esetén még valami combosabb alátét).

A négy M5-ös csavarral lehet szépen központba állítani a lehúzócsövet (a villanyak csövéhez képest), hogy ne tudjon a golyótányéron félrecsúszni, és kárt tenni benne. A hosszú menetes szárat a villahíd alja felől befűzve lehet a(z új) tányért szépen a helyére húzni.

És egy javaslat: ha már idáig elküzdötte magát valaki, hadd jegyezzem meg, hogy talán nem is a régi típusú, golyós kormánycsapágyat kellene visszatenni (akkor se, ha csészék/tányérok épek, és új golyókat kapna), hanem érdemesebb egy-kétezer forintot áldozni egy jobb minőségű kúpgörgős csapágyra. A képek magukért beszélnek.

Epilógus

Egy veterános barátom járt nálam nemrégiben, akinek megmutattam ezt a szerszámot, mire megrökönyödve kérdezte, tényleg komolyan gondoltam ennyit vacakolni vele?

Hogy megérte-e, azt mindenki döntse el maga: kb. 4 munkaóra van a szerszám elkészítésében (a 'kitalálás' és az anyagok keresgetése után). A szerszámot legfeljebb két percig tart felhelyezni, és 15 másodperc alatt lenn van vele a csapágy, a villahídon zéró nyomot hagyva (és a tányér sem sérül, ha az számít). A következő hasonló feladatot pedig 2:15 perc alatt, mindenféle szenvedés nélkül tudom majd abszolválni, valamint és ugyanezt a szerszámot tudom használni az új golyótányér vagy a kúpgörgős csapágy szakszerű felhelyezésére is.

Nekem mindenképpen megérte !
Remélem, nektek is megérte végigolvasni !



* 'folyt. köv.'