Amikor esztergályos inas voltam(1968-1971-ig)az oktatómnak volt Danuviája, anyira szerette hogy még törölgetni is csak akkor engedte ha nagyon jó munkát végeztünk. Ő maga öntötte és esztergálta a dugattyúkat a gyűrüket de még a hengert is ő furta hozzá! Mi persze mindig ott sertepertéltünk körülötte és imádtuk a gépet mert az volt nekünk a GÉP!!!! szivtuk a benzinszagot és közben szép lassan belénk ivódott a motor szeretete!!!...ezért irtam hogy csodálatos hogy a mai modern világban ilyen régi géppel foglalkozol (ne haragudj de nem igen jellemző a mai fiatalokra) nekem is van három fiam huszon évesek és majd hogynem megmosojognak a veterán szeretetemért,de menni azt imádnak rajta!!!!