„Na itt egy elborzasztó példája a szerelői hozzá nem értésnek, melyet ha verses formába öntenék, csakis jambikus pentametert használnék, és a címe az lenne: Balekságom története, avagy miért lettem én is motorszerelő:
Nem az első szerelő volt a srác, aki a motoromon dolgozott. A második és egyben utolsó. Az elsőtől éppen hogy helyre tett kerékkel, alkatrésszel teli hátizsákkal toltam éppen át az Ő garázsába. A sok baklövését nem részletezem hely hiányában, az engem legjobban megragadót mondom el: Szóval fúrni kellett a gépet, meg fötengelyköszörülni. El is vitte a drága, egy sráchoz, aki pestre szállította az efféle munkákat. (akkor még Nyíregyházán laktam). Már akkor gondolhattam volna, hogy nem jó helyen járok, mert a városban több jónevű gépműhely is volt akkoriban, amiket persze az én mesterem leugatott... '98-ban a 15.000 ft-os végösszeg sem boldogított tulságosan, pedig még nem is tudtam, hogy mi jön ezután... Ugyanis a mikor visszahozták a hengereket, láttam, hogy a jobb oldalinak egy kb 8-10mm hosszú, 4-5mm széles lyuk(!!! ) volt az oldalán. Addig fúrták az állatok, amíg el nem fogyott az anyag! De semmi bocsánat, meghüvelyezzük neked, hanem nesze paraszt, toljad! Mivel akkor még, süldő parasztgyerek koromban csak irigyeltem a betüt, a szerelőm nyugodtsága énrám is átragadt, azt hittem, megoldja a dolgot. Persze. "Hegesszük be! " mondta, és el is vittük hegesztőhöz, aki azon a héten már nem is tudott dolgozni a röhögéstől. Másik jó ötlete a "Én simán beragasztom, bazzeg! " kezdetű volt, és becsületére váljon, be is ragasztotta valami fémragasztóval, amivel be lehetett indítani. Persze az első gázadásra elefántölő lövedékként fúródott a ragasztócsomó a garázsajtóba... A megoldás az lett, hogy: "Menjél, vegyél valakitől egy hengert, te ismered ezeket a hülye uralosokat! " , így útra keltem, és sikerült egy K-750 jobbos hengert szereznem, ami kb olyan méretűre volt fúrva, mint az enyém. "Nem baj, jó lesz az, nem versenymotor ez! ". Persze a kiegyensúlyozatlan kompresszió miatt a főtengelyt hamar taccsra tettem, kezdhettem előröl a felújítást. Időközben már kijártam a szerelőiskolát, a főiskola alatt dolgoztam több helyen is szerelőként, tapasztaltam hasonló, és kevésbé cifra dolgokat, és most már próbálok mindent tökéletesen csinálni a saját motoromon. Így fordulhatott elő, hogy a '96-ban vásárolt motorommal, túlzás nélkül mondom, 500 km-nél többet biztos nem mentem. Remélem idén ősszel összeáll, és veletek tarthatok ide-oda. Bár ha kész lesz, budira is azzal fogok menni.
Végül mégis csak megköszönném a szerelők gyöngyének, a nyíregyházi illetőségű Szűcs "Csókos" Tamásnak (remélem olvasod, te paraszt, és megfulladsz, hogy lehugyozhassam a sírodat! ), hogy szakértelmével, és követhetetlenül gyors helyzetfelismerő képességének segítségével azon kevesek egyikévé tett, akik MŰKÖDÉS KÖZBEN SAJÁT SZEMÜKKEL ÉLŐBEN LÁTTAK EGY DUGATTYÚT!!!
"Na ezt űberelje valamék hülye uralos! "
Vége”
ural.hu :: ricsi :: 2002. júl. 25.
Nem is tudták mi a bajom...amíg meg nem mutattam nekik....
Ricsi bácsiról van valami új infótok??? Nagyon eltűnt ez a rosszarcú szabolcsi kölök...
Azért annyi pozitivum van benne hogy jobban a dolgok mélyére ástál!.......és már ez is nagy dolog!
Na szia !
Én nemrég akadtam össze egy "igazi veterán motor szerelővel", akit annyira istenítenek a környéken.
Kilógósodott a hátsókerék csapágyháza. Mondtam neki, hogy szétszereltem a kereket.
Az agyat elvittem egy esztergályoshoz, hogy tegyen bele perselyt.
Ennek hallatán a nagy hírű veterános kolléga kijelentette, hogy az nem lesz jó.
Ő az ilyet simán be szokta ragasztani csapágyragasztóval.
Ekkor magamban eldöntöttem, hogy soha az életben nem fogom kikérni sem a véleményét és szereltetni biztos, hogy nem fogok vele.