Szervusztok
Marton Zsolt vagyok, 77-ben születtem, (ne számold ki, idén leszek negyven – ezt a részt majd minden évben átírom☺) aztán egyszer csak egy piros komáron robogtam a faluban, télen-nyáron, estem-keltem, szereltem, próbáltam lehagyni a simsonokat és csodálattal néztem fel a nagydarab vörös hajú szeplős srácra, akinek 250-es ETZ-je volt. Aztán érettségi, majd valami nagyot és erőset szerettem volna, és akkor Szarvason a lánykollégium fészerében találtam egy 85-ös Izs Planeta-t…..Sikerült valahogy potom pénzért megvásárolnom a főiskolától, igazi leletmentés volt. Szétszedtem az utolsó csavarig és az egyetem alatt lassan felújítottam. Akkor még aktívan boldogítottam az izs.hu tagjait. Rengeteg élményt adott, megjártam vele Horvátországot, használtam napi szinten, városban és túrákon. Aztán valami még nagyobbat szerettem volna és vettem egy 81-es Suzuki gsx1100e-t. Hihetetlen, hogy ez is a nyolcvanas évek technikája. 250 kiló tiszta fém és őserő, amit úgy kell kordában tartani, riszálja a seggét a virsli gumikon, a kanyarba pedig úgy kell belekényszeríteni. Nem szeretek gyorsan menni, túrázásra vettem, ezért akartam olyan motort, ami alacsony fordulaton is erős, de ennek a motornak a nyergében nem lehet gyönyörködni a tájban, valahogy mindig száz fölé kerül a mutató, kigyorsításokra sarkall…elkezdett hiányozni a nyugalom amit az izs-en éreztem nyolcvanas utazónál az üres autópályán, hiányozni kezdett a szerelés, mert ez egy óramű és igazi szakértelmet igényel. És ebből mi következik logikusan? Vesz az ember egy 86-os Dnepr MT11-et, hogy újra nyakig olajosan szerelhesse a motort, mert egy igazi motoros szerintem a motorjának minden porcikáját fogta már a kezében és ismeri mindenét, mint a tenyerét. Úgyhogy most itt vagyok ismét a veterán fórumon, és majd meglátjuk mit hoz a jövő, mert közben az időm kevesebb, a gyerekem meg több.
Hogy tetézzem a dolgokat nincs se garázsom se gépműhelyem, grafikusként dolgozom és tologatom a pixeleket a számítógép előtt ülve a második emeleten. Na ez az igazi kihívás ☺
Marton Zsolt vagyok, 77-ben születtem, (ne számold ki, idén leszek negyven – ezt a részt majd minden évben átírom☺) aztán egyszer csak egy piros komáron robogtam a faluban, télen-nyáron, estem-keltem, szereltem, próbáltam lehagyni a simsonokat és csodálattal néztem fel a nagydarab vörös hajú szeplős srácra, akinek 250-es ETZ-je volt. Aztán érettségi, majd valami nagyot és erőset szerettem volna, és akkor Szarvason a lánykollégium fészerében találtam egy 85-ös Izs Planeta-t…..Sikerült valahogy potom pénzért megvásárolnom a főiskolától, igazi leletmentés volt. Szétszedtem az utolsó csavarig és az egyetem alatt lassan felújítottam. Akkor még aktívan boldogítottam az izs.hu tagjait. Rengeteg élményt adott, megjártam vele Horvátországot, használtam napi szinten, városban és túrákon. Aztán valami még nagyobbat szerettem volna és vettem egy 81-es Suzuki gsx1100e-t. Hihetetlen, hogy ez is a nyolcvanas évek technikája. 250 kiló tiszta fém és őserő, amit úgy kell kordában tartani, riszálja a seggét a virsli gumikon, a kanyarba pedig úgy kell belekényszeríteni. Nem szeretek gyorsan menni, túrázásra vettem, ezért akartam olyan motort, ami alacsony fordulaton is erős, de ennek a motornak a nyergében nem lehet gyönyörködni a tájban, valahogy mindig száz fölé kerül a mutató, kigyorsításokra sarkall…elkezdett hiányozni a nyugalom amit az izs-en éreztem nyolcvanas utazónál az üres autópályán, hiányozni kezdett a szerelés, mert ez egy óramű és igazi szakértelmet igényel. És ebből mi következik logikusan? Vesz az ember egy 86-os Dnepr MT11-et, hogy újra nyakig olajosan szerelhesse a motort, mert egy igazi motoros szerintem a motorjának minden porcikáját fogta már a kezében és ismeri mindenét, mint a tenyerét. Úgyhogy most itt vagyok ismét a veterán fórumon, és majd meglátjuk mit hoz a jövő, mert közben az időm kevesebb, a gyerekem meg több.
Hogy tetézzem a dolgokat nincs se garázsom se gépműhelyem, grafikusként dolgozom és tologatom a pixeleket a számítógép előtt ülve a második emeleten. Na ez az igazi kihívás ☺
Komment