Üdv mindenkinek, Magyar Lajos vagyok. 1994 óta gyüjtögetem a Magyar veteránokat kisebb kihagyásokkal. Leginkább a Pannónia TL ami a szívem csücske, van is belőlük néhány.
Ami nem hagy nyugodni és szeretném veletek átbeszéni az a keskeny és széles ülés kérdés. Elég sok megfordult a kezemben az évek során és a tények nem támasztják alá, amit mindenhol olvasni erről a szériáról. Nekem van egy 1954 szeptemberi nullszériás TL-em, amit az első tulajdonosától vettem meg 1995-ben. Akkor már egy éve bújtam a szaklapokat és minden elérhető folyóiratot, hogy minél inkább átlássam a Magyar motorok történetét. Már akkor is vita volt ebben a kérdésben, mert nem maradt meg gyártásról származó dokumentáció. Akkor kezdett ez a téma leginkább érdekes lenni amikor a kisöreg elmesélt mindent a motorjáról és arról ahogyan vette. Sokat voltam nála, mert nagyon szerettem volna megvenni a motort, de akkoriban 40.000.- forintot kért érte és nekem nem volt ennyi pénzem. Mindent amit mondott leírtam, mert tudtam, hogy ennek utána kell járjak. Ime a történet rövidítve:
Kovács Imre bácsi mozdonyvezető volt először Szolnok-Pest majd később Szeged-Pest járaton dolgozott. 1952-ben eldöntötte, hogy vesz egy motort, mert az abban az időben csak rangosabb emberenek volt lehetséges. Vagyis akinek motorja volt arra jobban ragadt a fehérnép. 250-es Csepelt akart venni, de az Ő János barátja aki a gépgyárban dolgozott mondta neki, hogy várjon egy kicsit mert jön az új fajta csepel, azzal el tud menni a makadám úton is. 1954 nyarán volt, hogy Pesten kezdett a posta vonaton és fenn aludt a barátjánál és megnézte a leendő motorját. Úgy nézett ki mint valami sport motor és először nem tetszett, mert nem volt rajta oldal táska. Itt jött az érdekes rész. Volt a Csepel de luxe amin sok volt a króm meg a csicsa de nem volt kényelmes és a Pannónia de luxe amire már nem jutott annyi csicsa, de kényelmes volt rajta ülni. Megbeszélték, hogy neki olyan motor kell amivel menni lehet rendesen akkor is ha esik, és nem megy rá a gatyája. Végül 54 Szeptemberben tudta elhozni a motort, mert nem kapott hamarabb rendszámot, meg volt valami gond a vázzal. Megérte rá várni mondta, mert a barátja jóvoltából kapott rá tükröt a kormányba, meg olyan kipufogó véget amitől szebben szól, meg nem lesz olajoson a gatya szár akkor se ha olajosabb a malaj.
Persze mire az öregben realizálódott, hogy nem fogom békén hagyni amíg el nem adja nekem a motort, össze barátkoztunk és nagyon sok más hasznos sztorit elmesélt a Pannóniákról és az évek tanúlságairól. Végül mikor talán az ötödik alkalommal elmentem hozzá nagymamámmal és az összes zsebpénzemmel 5 évre előre, akkor megvettük 30.000.- forintért és mivel látta, hogy jó kezekbe kerül, mondta hogy mire odaérünk érte addigra szétnéz a padláson, mert van hozzá egy kevés alkatrész valamint még utoljára kitakarítja a karbit behangolja, meg elvisz motorozni a környéken. Így is volt, amikor mentünk érte 3db 30-as rekesz alkatrséz várt. A motor első poccre indúlt olyan alapjárattal, hogy majd leugrott a standerről. Kimentünk motorozni, én 14 éves fejjel az öreg mögött kapaszkodva. Menet közben mondta, hogy kettesben ha már melegebb húzassam ki és váltsak egyből 4-esbe, mert a léptető villája ki van nyúlva és a harmadikat nehezen veszi. Ezzel indúlt el a szerelem és bár volt pár év külföldi mandátum, de most is tart. Ez volt az első komolyabb motorom, azóta persze volt sok és van is, de még most is ez a kedvenc.
A következtetés a kisöreg sztorijából és az évek során látott és tapasztalt kb. 15-20db TL pannóniából, hogy az állítás miszerint eleinte csak keskeny üléssel gyártották a TL pannóniát, biztosan hibás. Az én motoromon kívül is láttam szintén teljesen gyári állapotú 1954 10. és 11. havi TL-t is és szintén széles üléssel voltak szerelve. Nem voltak utólagosan átalakítva, lévén a csepel de luxe tank mögötti váznyakán van egy álló T ülés rögzítés, ami ha eredeti, a váz összeilleszés előtt húzzák a csőre egy persellyel. Ha leveszed vagy letörik alatta a váz összeszűkül, amit nem lehet vagy legalábbis nem egyszerű nyom nélkül eltüntetni és ha rajta van a széles ülés nem megy fel. Hoztam haza németországból csepel de luxe-ot 1955 4. havit keskeny üléssel, amikor az állítások szerint ez már nem volt elérhető.
Kérlek, hogy akit érdekel vagy jártas ebben a témában vagy esetleg az állításoknál élhetőbb tapasztalatok birtokában van írjon mert nagyon érdekes a téma és jó volna ezt kivesézni, mert még mindig azt állítják, hogy eleinte keskeny ülés utána széles stb.
Üdv még egyszer mindenkinek.
Ami nem hagy nyugodni és szeretném veletek átbeszéni az a keskeny és széles ülés kérdés. Elég sok megfordult a kezemben az évek során és a tények nem támasztják alá, amit mindenhol olvasni erről a szériáról. Nekem van egy 1954 szeptemberi nullszériás TL-em, amit az első tulajdonosától vettem meg 1995-ben. Akkor már egy éve bújtam a szaklapokat és minden elérhető folyóiratot, hogy minél inkább átlássam a Magyar motorok történetét. Már akkor is vita volt ebben a kérdésben, mert nem maradt meg gyártásról származó dokumentáció. Akkor kezdett ez a téma leginkább érdekes lenni amikor a kisöreg elmesélt mindent a motorjáról és arról ahogyan vette. Sokat voltam nála, mert nagyon szerettem volna megvenni a motort, de akkoriban 40.000.- forintot kért érte és nekem nem volt ennyi pénzem. Mindent amit mondott leírtam, mert tudtam, hogy ennek utána kell járjak. Ime a történet rövidítve:
Kovács Imre bácsi mozdonyvezető volt először Szolnok-Pest majd később Szeged-Pest járaton dolgozott. 1952-ben eldöntötte, hogy vesz egy motort, mert az abban az időben csak rangosabb emberenek volt lehetséges. Vagyis akinek motorja volt arra jobban ragadt a fehérnép. 250-es Csepelt akart venni, de az Ő János barátja aki a gépgyárban dolgozott mondta neki, hogy várjon egy kicsit mert jön az új fajta csepel, azzal el tud menni a makadám úton is. 1954 nyarán volt, hogy Pesten kezdett a posta vonaton és fenn aludt a barátjánál és megnézte a leendő motorját. Úgy nézett ki mint valami sport motor és először nem tetszett, mert nem volt rajta oldal táska. Itt jött az érdekes rész. Volt a Csepel de luxe amin sok volt a króm meg a csicsa de nem volt kényelmes és a Pannónia de luxe amire már nem jutott annyi csicsa, de kényelmes volt rajta ülni. Megbeszélték, hogy neki olyan motor kell amivel menni lehet rendesen akkor is ha esik, és nem megy rá a gatyája. Végül 54 Szeptemberben tudta elhozni a motort, mert nem kapott hamarabb rendszámot, meg volt valami gond a vázzal. Megérte rá várni mondta, mert a barátja jóvoltából kapott rá tükröt a kormányba, meg olyan kipufogó véget amitől szebben szól, meg nem lesz olajoson a gatya szár akkor se ha olajosabb a malaj.
Persze mire az öregben realizálódott, hogy nem fogom békén hagyni amíg el nem adja nekem a motort, össze barátkoztunk és nagyon sok más hasznos sztorit elmesélt a Pannóniákról és az évek tanúlságairól. Végül mikor talán az ötödik alkalommal elmentem hozzá nagymamámmal és az összes zsebpénzemmel 5 évre előre, akkor megvettük 30.000.- forintért és mivel látta, hogy jó kezekbe kerül, mondta hogy mire odaérünk érte addigra szétnéz a padláson, mert van hozzá egy kevés alkatrész valamint még utoljára kitakarítja a karbit behangolja, meg elvisz motorozni a környéken. Így is volt, amikor mentünk érte 3db 30-as rekesz alkatrséz várt. A motor első poccre indúlt olyan alapjárattal, hogy majd leugrott a standerről. Kimentünk motorozni, én 14 éves fejjel az öreg mögött kapaszkodva. Menet közben mondta, hogy kettesben ha már melegebb húzassam ki és váltsak egyből 4-esbe, mert a léptető villája ki van nyúlva és a harmadikat nehezen veszi. Ezzel indúlt el a szerelem és bár volt pár év külföldi mandátum, de most is tart. Ez volt az első komolyabb motorom, azóta persze volt sok és van is, de még most is ez a kedvenc.
A következtetés a kisöreg sztorijából és az évek során látott és tapasztalt kb. 15-20db TL pannóniából, hogy az állítás miszerint eleinte csak keskeny üléssel gyártották a TL pannóniát, biztosan hibás. Az én motoromon kívül is láttam szintén teljesen gyári állapotú 1954 10. és 11. havi TL-t is és szintén széles üléssel voltak szerelve. Nem voltak utólagosan átalakítva, lévén a csepel de luxe tank mögötti váznyakán van egy álló T ülés rögzítés, ami ha eredeti, a váz összeilleszés előtt húzzák a csőre egy persellyel. Ha leveszed vagy letörik alatta a váz összeszűkül, amit nem lehet vagy legalábbis nem egyszerű nyom nélkül eltüntetni és ha rajta van a széles ülés nem megy fel. Hoztam haza németországból csepel de luxe-ot 1955 4. havit keskeny üléssel, amikor az állítások szerint ez már nem volt elérhető.
Kérlek, hogy akit érdekel vagy jártas ebben a témában vagy esetleg az állításoknál élhetőbb tapasztalatok birtokában van írjon mert nagyon érdekes a téma és jó volna ezt kivesézni, mert még mindig azt állítják, hogy eleinte keskeny ülés utána széles stb.
Üdv még egyszer mindenkinek.
,találsz néhány hozzáértőt!Tudásom sajnos,csak a meglévő alkatrészekből való működő összeépítésre korlátozódik,emiatt nem tudok üléstémában segíteni.
Komment