Menetkalkulátor

[dino125ad]

Hasznos lehet a javításnál, gyártásnál:

Metrikus menet kalkul

Üdvözlettel:

[ApaE]

[dafko54]

Szervusztok . A táblázat mellett az anyag fajtája - pl. csak az "érdekesebbek": vörösréz, rozsdamentes anyag , wolfram ( " pályafutásom " alatt volt ilyenben részem - volt kűzdés ) , meg a nitrogénben (ban?) lehűtött " puha " anyagok - módosíthatja némileg a kalkulátor eredményeit , de még a kenőanyag megválasztása is rettenetesen fontos . Úgy gondolom a 3 és 10 mm közötti menetkészítésnél a 0,8 -as szorzó elfogadható és jó eredménnyel alkalmazható a gyakorlatban. Ezek mellett nem mindegy , hogy zsákmenet , átmenő furat, mivel a mai megmunkáló ilyen jellegű szerszámoknál , már a mai kor tudományos ismereteit is sikeresen alkalmazzák. " Gagyi " szerszámtól és eszköztől ne várjunk csodákat. Ott vásároljunk ilyen szükséges dolgokat , ahol az eladó " profi " és tudja, hogy mit ad el és nem feltétlenül a bevétel oldaláról nézi a kérdést / sajnos ilyen helyeket lámpással kell keresni már napjainkban / Üdvözlettel.

[Laslie]

Bármilyen műszaki fórumon járok, ezek a menet problémák mindig felütik a fejüket.
A sokak által ismert 0,8-as szorzót hagyjuk meg inkább a lakatosoknak, akik nem igen használnak finom meneteket.
Mert ugye amit dafko54 fórumtárs leírt előttem az egy minimális kiegészítésre szorul.
Mégpedig, hogy csak normál meneteknél alkalmazható a már leírt mérettartományok közt.

A menetek magfuratának meghatározásához van egy pofon egyszerű módszer ami metrikus meneteknél 0-tól a végtelenig működi, mind normál, mind finom meneteknél.
A sorrend:
1 - állapítsd meg a menetemelkedés.
2 - vond le a menet névleges átmérőjéből.

Példaként:
Egy M6-os normál menetnek a menetemelkedése 1mm.
Ezt az 1mm-t levonod a névleges 6-os átmérőből és már kezedben is van a magfurat mérete ami 5mm.
Visszafelé is jól működik a dolog. Ha a kezedbe kerül egy anya aminek megmérve a furatát , mondjuk 14,5mm-t mérsz akkor szinte biztos lehetsz benne, hogy az egy M16x1,5-ös anya van a kezedben. Normál M16-nál 14mm-es furatot mérnél, mert ugye annak 2-es az emelkedése.
Nagyon tessék vigyázni, hogy amit egy táblázat megad elméleti magméretnek az mindig a számított érték alapján adja meg. Ennél az értéknél a tényleges magfurat mindig nagyobb kell legyen. Ha többfokozatú kézi menetfúróval dolgozunk akkor bátran lehet az elméleti méretre is fúrni, de egy gépi menetfúrónál használjátok ez utóbbi számítási módszert.
Sok táblázat megadja az elméleti magméretet is , illetve a gyakorlatban ténylegesen fúrandó furat méretét is. Ezek mindig eltérnek egymástól. Az elméleti méretet meg kell hagyni a kaliber (etalon) gyártóknak, az rájuk tartozik. Az mezei felhasználó dolgozzon a leírt "képlet" alapján.
Persze most többen mondják: És ha nincs menetfésű a közelben ? Csavarok biztosan hevernek a sufniban, azok is jól használhatók menetfésűnek. Egy M10-es csavarnak például 1,5-ös az emelkedése. Ha csavar sincs a közelben akkor tekerj ki egyet a motorodból / autódból / talicskádból. )

[ApaE]

[Laslie]

Igen, ezt a módszert tanítják szinte az elsők közt a szakirányú iskolákban, bár nem 10mm-re állítják a tolómérőt, hanem 10 menetre. A 10mm egy 1,75-ös emelkedésnél nem adja ki jól magát.
Az egyetlen szerencsénk, hogy 1,75-ös emelkedést szinte csak az M12-es menetnél találunk.
Ha meg tolómérőnk sincs akkor be kell finoman fáradtolajozni / koszolni a menetet és rágörgetni egy kockás spirál füzet lapjára. Az 5mm-es osztású papírról is ki lehet számolni az emelkedést.

[Pootj]

Üdv

Én mindig ezt az oldalt használom, ha a DIN13 (vagy a menetes szabványgyűjtemény) nincs kéznél:
Metrikus normál menetek:
Metrisches ISO Gewinde DIN 13
Metrikus finom menetek:
Metrisches ISO Feingewinde DIN 13
De itt megtalálhatók a Withworth menetek vagy az egészen furcsa NPT, UNF, UNEF és egyéb idehaza egzotikus mentek is.

[dino125ad]

Hasznos lehet a javításnál, gyártásnál:

Metrikus menet kalkul

Üdvözlettel:

Mivel a link időközben eltűnt, ezért itt egy másik:

Fachlexikon Mechatronik / Gewinde

[mátéapu]

A pannonia egyszerü a magyar ember egyszerü. Ne bonyolitsátok agyon a dolgokat!!

[supermax]

Azért ha megfigyelted, nem csak a Pannóniáról szól ez a fórum , és ez miért túlbonyolítás, szerintem inkább "hasznos-kisokos" jellegű.
Nem értem!?
Biztos velem van a baj.

[Che]

Szervusztok!

Mindenkinek javaslom,hogy próbálja meg beszerezni,az alábbi könyvet:Ohmacht-Sárközi Műszaki Táblázatok Összeállította Ohmacht Róbert-Sárközi Zoltán Táncsics Könyvkiadó. 19.. . Nekem negyedik kiadás van meg 1962-ből,melyet kb.,akkoriban vásároltam és végigkísért,eddigi pályafutásom alatt és napjainkban is rendszeresen használom,ez a könyv amolyan műszakiak "bibliája",819 oldalas . A menetek adataitól,a szögfüggvényekig,anyagminőségek,-szinte minden adatot tartalmaz,melyre egy műszaki dolgokkal foglalkozó embernek szüksége lehet.Használhatja a szakmunkástól a mérnökig mindenki,minden műhelyben ott lenne a helye,akár a csavarkulcsoknak.

Üdvözlettel:Che

[CZsolti]

A menetek adataitól,a szögfüggvényekig,anyagminőségek,-szinte minden adatot tartalmaz,melyre egy műszaki dolgokkal foglalkozó embernek szüksége lehet.Használhatja a szakmunkástól a mérnökig mindenki,minden műhelyben ott lenne a helye,akár a csavarkulcsoknak.

Ez a könyv azon "észi szerszámok" egyike, amit valóban nem nélkülöznek még a mai napig sem a honi szakik. Nekem tervezőként is ott van mindig a kezem ügyében.

Egy dologra azonban szeretném felhívni a figyelmeteket. Ezt a könyvet '75-ben adták ki utoljára, akkor már csak "Sárközi Zoltán: Műszaki táblázatok és képletek" címmel. Sajnos azóta a seeger (zéger) - gyűrűk mérete megváltozott. 90-es méret alatt szinte valamennyi szélesebb lett 0,1-0,15 mm-rel. Ezért ezt a gyűrűbeszerzéseknél és az új hornyok esztergálásánál vegyétek figyelembe. Egy szériányi alkatrész meg egy nadrágom hátulja bánta, hogy ezt hamarabb nem vettem észre és ebből a könyvből adtam meg a gyártási méreteket.

Gyűrűhornyokhoz ez az irányadó: DIN 471 és DIN 472

Ezt találtam első keresetre:
http://www.mercanta.de/hu/pdf/DIN%20471%20A.pdf
http://www.mercanta.de/hu/pdf/DIN%20472%20J.pdf

Üdvözlettel: CZsolti