Nem is tudom igazából hol is kezdjek neki... szerintem az a legtisztább hogy mindjárt a legelején.
Az úgy történt... hogy mint a blogomon is olvashattátok, egy alkalmi vételből lett egy Dutra UB 28-asom.
Kb. egy héttel később kiderült hogy a már vagy 2 éve kiszemelt UE 28 is eladásra érett, számomra elfogadható áron.
Hát fel is kerekedtem egy vasárnap délutánon és megnéztem immár másodjára a kicsikét, aki már 10 éve pihen a szín alatt.
Semmi változás, talán annyi hogy most egy centivel lejjebb van a felni a földben. Elő a villanymotort, most már a 2 évvel ezelőtt eltűntnek nyilvánított hosszabbítóval együtt és lás csodát pöfög a drága.
Sajnos képek/videók nincsenek mert a 2 éves képek elkallódtak most meg nem volt kamera nálam.
Rövid egyezkedés és szintén egy (nagyon) elfogadható áron hozzá jutottam a Dutrához egy utolsó csavarig gyári TZ4K billentős pótkocsival együtt. Hanyatt esésemet fokozta mikor a tulaj unokája közölte hogy: "ja, meg van még hozzá papír is meg 2 rendszám".
Így már csak 15 km és egy alapos felkészítés várt rám és a kis gépre. Közel egy hét múlva ez meg is történt. Sajnos víz feltöltés után kiderült hogy vízpumpa több mint csapágyas... "hülye gyerek mire számítottál 10 év állás után"..."de ha forog a csapágy akkor nem engedi ki a vizet" ennek árnyékában gép beindít víz utánatölt... és láss csodát... a szint maradt.
Kerekek felpumpálása, másnaposan egy igazi kihívás volt, de végtére is elérte mind a négy kerék a kívánt 1,5 bár nyomást, kézi hajtányos pumpával... még a pótkocsi is.
Vasárnap déli harangszóra útnak lendült a, papírok szerint 63-ban, de a külső jelek után 66 után gyártott, gépezet.
Az út bökkenő mentesen zajlott, egy igazi élményvolt kis Dutrát vezetni a szokásos Zetor, MTZ, Fendt, Steyer, után.
Azért is álltam neki inkább fórumon a felújítási naplónak mert így jobban nyomon követhető és hozzá szólható a téma, meg nagy valószínűséggel nekem is lesz pár kérdésem a néphez.
Az úgy történt... hogy mint a blogomon is olvashattátok, egy alkalmi vételből lett egy Dutra UB 28-asom.
Kb. egy héttel később kiderült hogy a már vagy 2 éve kiszemelt UE 28 is eladásra érett, számomra elfogadható áron.
Hát fel is kerekedtem egy vasárnap délutánon és megnéztem immár másodjára a kicsikét, aki már 10 éve pihen a szín alatt.
Semmi változás, talán annyi hogy most egy centivel lejjebb van a felni a földben. Elő a villanymotort, most már a 2 évvel ezelőtt eltűntnek nyilvánított hosszabbítóval együtt és lás csodát pöfög a drága.
Sajnos képek/videók nincsenek mert a 2 éves képek elkallódtak most meg nem volt kamera nálam.
Rövid egyezkedés és szintén egy (nagyon) elfogadható áron hozzá jutottam a Dutrához egy utolsó csavarig gyári TZ4K billentős pótkocsival együtt. Hanyatt esésemet fokozta mikor a tulaj unokája közölte hogy: "ja, meg van még hozzá papír is meg 2 rendszám".
Így már csak 15 km és egy alapos felkészítés várt rám és a kis gépre. Közel egy hét múlva ez meg is történt. Sajnos víz feltöltés után kiderült hogy vízpumpa több mint csapágyas... "hülye gyerek mire számítottál 10 év állás után"..."de ha forog a csapágy akkor nem engedi ki a vizet" ennek árnyékában gép beindít víz utánatölt... és láss csodát... a szint maradt.
Kerekek felpumpálása, másnaposan egy igazi kihívás volt, de végtére is elérte mind a négy kerék a kívánt 1,5 bár nyomást, kézi hajtányos pumpával... még a pótkocsi is.
Vasárnap déli harangszóra útnak lendült a, papírok szerint 63-ban, de a külső jelek után 66 után gyártott, gépezet.
Az út bökkenő mentesen zajlott, egy igazi élményvolt kis Dutrát vezetni a szokásos Zetor, MTZ, Fendt, Steyer, után.
Azért is álltam neki inkább fórumon a felújítási naplónak mert így jobban nyomon követhető és hozzá szólható a téma, meg nagy valószínűséggel nekem is lesz pár kérdésem a néphez.
Komment