A hétvégén felkerült a rendszám végre a Csepelre is, így mutatom a beígért képeket. Mivel akkor még volt egy kis hó is, így a nagy hóolvadás közepette egy igazán télies képpel egy kicsit vissza is hozom ide a fórumra a telet
A visszapillantó tükrök nem véglegesek, csak a műszakin volt alapkövetelmény azért kerültek fel átmenetileg ezek. Majd valami krómozott darabokra lecserélem őket. A Danuvián a kihúzható csomagtartó nem gyári, de ezzel lett véve, valószínűleg korabeli fejlesztés. A minősítésen kissé furcsállották is, de mivel a Danuviás könyvben is van egy fotó hasonló motorról így ezzel is átment.
A rendszámozási folyamatról kicsit bővebben. Még tavaly beszéltem a vármegyei közlekedési hatóság főosztályvezetőjével okmányok nélküli motorok forgalomba helyezésének lehetőségeiről, Ő is a már itt olvasott összeépítési engedélyes módszert ajánlotta és mellé egy embert is, aki az engedély papírozási részét intézi. Az engedélyhez az első lépés egy sikeres OT vizsga, így mivel a motorok már jó pár éve fel vannak újítva idén márciusban bejelentkeztem a lehető legkorábbi időpontra, ami augusztus 8-án volt. Közben felhívtam az összeépítési engedély ügyében a kapott számot. Ő úgyszintén elmondta a folyamatot(OT vizsga, közlekedési hatóság az összeépítés miatt, műszaki vizsga), és abban maradtunk, hogy amikor megvan az OT minősítés felhívom. A minősítés nagyjából egy egész napos művelet volt. 9 órára volt időpont, de csak ebéd után kerültek a motorok sorra. Aznap kb 5 motor(a két magyar gépen kívül MZ-k) és vagy 7-8 autó vizsgázott a bizottságnál. Egy Porsche volt aminek lejárt a minősítése, a többi jármű mind első alkalommal jelent meg. Amíg ott voltam mindegyik átment a minősítésen, szép munkát végeztek a gépekkel, bár főleg az amerikai cirkálóknál lehetett látni, hogy a silány utángyártott alkatrészek nem igen passzolnak a helyükre. Vagy csak a lakatosok voltak kicsit lusták.
Amikor véget ért a motorjaim minősítése adódott egy kis probléma, mivel a rendszerbe nem tudták bevinni az adatokat, mert sem Csepel 125/49-et, sem Danuvia DV 125-öt nem ismert a rendszer. Egy gyors telefon budapesti kollégáknak, és kb fél óra indulhatott csak a papírok kitöltése. Az még vagy egy másfél órás munka volt. Én meg azt hittem, hogy mire felpakolunk a kocsira kész is lesznek a papírok. Hát nem így lett, pedig alaposan le lettek kötözve a gépek, tehát az eltartott egy darabig, de olyan délután háromra lett csak meg mindkét motor papírja. Közben beszéltem az összeépítés engedély intézőjével, Ő aznap már nem ért rá, megegyeztünk, hogy házhoz jön, és ott fogja megnézni a motorokat. Ez valamikor szeptember elején meg is történt. A nyár végi szabadságok miatt húzódott ilyen sokáig. Tengelytáv, kormány magasság, kezelőszervek, súlyadatok, üzemanyagtartály kapacitás stb lett a jegyzőkönyvben rögzítve. 3 hét türelmet kért, hogy addigra elkészül a papírokkal, és csak egy utána lévő időpontra kérjek műszaki vizsgához időpontot. Szeptember 26-ra kaptam végül, addigra el is készült a két db összeépítési engedély. A műszakin a Csepel fékjének gyengesége miatt kellett tornázni a fékpadon, de végül azért jó lett, így újabb hosszas várakozás következett a vizsga papírokra. Még azon a héten pénteken elmentem az egyik kormányablakba az eddig összegyűlt papírokkal. Az ügyintéző időt kért, mivel ilyennel csak ritkán fordulnak hozzájuk, és speciel Ő még nem is találkozott egy ilyen üggyel sem. Rövid egyeztetés következett budapesti kollégájával. Ott akkor nem született meg a konklúzió, így elkérte a telefonszámomat, és másnap hívott a eredménnyel ami számomra kedvező volt, mivel átmehet a dolog a rendszeren, de még szükséges egy eredetvizsgálat is a két motorra. Addig is a két rendszámot megrendelte, mivel úgysem volt készleten náluk. Az eredetvizsgára csak olyan két héttel később jutott el a két motor. Mivel a számok jól olvashatóak voltak simán átment mindegyik, viszont a papír egy kis fejtörést jelentett a vizsgáztatónak aki ezen morgolódott is, hogy ez most egy újbóli forgalomba helyezéshez kell, vagy első forgalomba helyezéshez. Én az utóbbit mondtam, ami a kormányablakban jónak is bizonyult. Így én is, és a motorok is megúsztak egy ismételt kocsikázást. A három hónap alatt háromszor mentünk így is. A kormányablakban amúgy a második alkalommal elég gyorsan végeztem, egyszerre két ablaknál intézték a két motor papírjait. A folyamatban az eredetvizsga és az okmányok kiállítása volt a leggyorsabb, bár épp az utóbbitól tartottam leginkább.
Hogy megérte-e a sok utánajárás és vizsgákra szállítás félve attól, hogy melyik gödörnél borul rá egyik motor a másikra, vagy az úttestre és vész kárba sok munkaóra gyümölcse? Természetesen igen.
Van még kettő okmányok nélküli Pannónia a háznál, így azokat is szeretném hasonló módon ismét forgalomba helyezni hamarosan, mert a végén még megszűnik ez a lehetőség és akkor nem lesz másik. A folyamat rövidítve: adás-vételi a fődarabokról->felújítás->OT minősítés->biztosítás->összeépítési engedély->műszaki vizsga->eredet vizsga->okmányiroda, és közben sok-sok türelem.
A visszapillantó tükrök nem véglegesek, csak a műszakin volt alapkövetelmény azért kerültek fel átmenetileg ezek. Majd valami krómozott darabokra lecserélem őket. A Danuvián a kihúzható csomagtartó nem gyári, de ezzel lett véve, valószínűleg korabeli fejlesztés. A minősítésen kissé furcsállották is, de mivel a Danuviás könyvben is van egy fotó hasonló motorról így ezzel is átment.
A rendszámozási folyamatról kicsit bővebben. Még tavaly beszéltem a vármegyei közlekedési hatóság főosztályvezetőjével okmányok nélküli motorok forgalomba helyezésének lehetőségeiről, Ő is a már itt olvasott összeépítési engedélyes módszert ajánlotta és mellé egy embert is, aki az engedély papírozási részét intézi. Az engedélyhez az első lépés egy sikeres OT vizsga, így mivel a motorok már jó pár éve fel vannak újítva idén márciusban bejelentkeztem a lehető legkorábbi időpontra, ami augusztus 8-án volt. Közben felhívtam az összeépítési engedély ügyében a kapott számot. Ő úgyszintén elmondta a folyamatot(OT vizsga, közlekedési hatóság az összeépítés miatt, műszaki vizsga), és abban maradtunk, hogy amikor megvan az OT minősítés felhívom. A minősítés nagyjából egy egész napos művelet volt. 9 órára volt időpont, de csak ebéd után kerültek a motorok sorra. Aznap kb 5 motor(a két magyar gépen kívül MZ-k) és vagy 7-8 autó vizsgázott a bizottságnál. Egy Porsche volt aminek lejárt a minősítése, a többi jármű mind első alkalommal jelent meg. Amíg ott voltam mindegyik átment a minősítésen, szép munkát végeztek a gépekkel, bár főleg az amerikai cirkálóknál lehetett látni, hogy a silány utángyártott alkatrészek nem igen passzolnak a helyükre. Vagy csak a lakatosok voltak kicsit lusták.
Amikor véget ért a motorjaim minősítése adódott egy kis probléma, mivel a rendszerbe nem tudták bevinni az adatokat, mert sem Csepel 125/49-et, sem Danuvia DV 125-öt nem ismert a rendszer. Egy gyors telefon budapesti kollégáknak, és kb fél óra indulhatott csak a papírok kitöltése. Az még vagy egy másfél órás munka volt. Én meg azt hittem, hogy mire felpakolunk a kocsira kész is lesznek a papírok. Hát nem így lett, pedig alaposan le lettek kötözve a gépek, tehát az eltartott egy darabig, de olyan délután háromra lett csak meg mindkét motor papírja. Közben beszéltem az összeépítés engedély intézőjével, Ő aznap már nem ért rá, megegyeztünk, hogy házhoz jön, és ott fogja megnézni a motorokat. Ez valamikor szeptember elején meg is történt. A nyár végi szabadságok miatt húzódott ilyen sokáig. Tengelytáv, kormány magasság, kezelőszervek, súlyadatok, üzemanyagtartály kapacitás stb lett a jegyzőkönyvben rögzítve. 3 hét türelmet kért, hogy addigra elkészül a papírokkal, és csak egy utána lévő időpontra kérjek műszaki vizsgához időpontot. Szeptember 26-ra kaptam végül, addigra el is készült a két db összeépítési engedély. A műszakin a Csepel fékjének gyengesége miatt kellett tornázni a fékpadon, de végül azért jó lett, így újabb hosszas várakozás következett a vizsga papírokra. Még azon a héten pénteken elmentem az egyik kormányablakba az eddig összegyűlt papírokkal. Az ügyintéző időt kért, mivel ilyennel csak ritkán fordulnak hozzájuk, és speciel Ő még nem is találkozott egy ilyen üggyel sem. Rövid egyeztetés következett budapesti kollégájával. Ott akkor nem született meg a konklúzió, így elkérte a telefonszámomat, és másnap hívott a eredménnyel ami számomra kedvező volt, mivel átmehet a dolog a rendszeren, de még szükséges egy eredetvizsgálat is a két motorra. Addig is a két rendszámot megrendelte, mivel úgysem volt készleten náluk. Az eredetvizsgára csak olyan két héttel később jutott el a két motor. Mivel a számok jól olvashatóak voltak simán átment mindegyik, viszont a papír egy kis fejtörést jelentett a vizsgáztatónak aki ezen morgolódott is, hogy ez most egy újbóli forgalomba helyezéshez kell, vagy első forgalomba helyezéshez. Én az utóbbit mondtam, ami a kormányablakban jónak is bizonyult. Így én is, és a motorok is megúsztak egy ismételt kocsikázást. A három hónap alatt háromszor mentünk így is. A kormányablakban amúgy a második alkalommal elég gyorsan végeztem, egyszerre két ablaknál intézték a két motor papírjait. A folyamatban az eredetvizsga és az okmányok kiállítása volt a leggyorsabb, bár épp az utóbbitól tartottam leginkább.Hogy megérte-e a sok utánajárás és vizsgákra szállítás félve attól, hogy melyik gödörnél borul rá egyik motor a másikra, vagy az úttestre és vész kárba sok munkaóra gyümölcse? Természetesen igen.
Van még kettő okmányok nélküli Pannónia a háznál, így azokat is szeretném hasonló módon ismét forgalomba helyezni hamarosan, mert a végén még megszűnik ez a lehetőség és akkor nem lesz másik. A folyamat rövidítve: adás-vételi a fődarabokról->felújítás->OT minősítés->biztosítás->összeépítési engedély->műszaki vizsga->eredet vizsga->okmányiroda, és közben sok-sok türelem.
Nem szabad az ördögöt a falra festeni.
Komment