___
Elsőként azt érdemes tisztáznunk, egyáltalán kitől szerezhetünk tulajdonjogot a jármű felett. A leggyakrabban „igénybe vett” tulajdonszerzési mód, az átruházás esetén (ilyen például az adásvétel vagy az ajándékozás) a jogszabály egészen tömören fogalmaz:
117. § (1) Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.
forrás: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
forrás: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Haladjunk azonban tovább! Barátom nem azért nem tulajdonosa a motorkerékpárnak, mert nem az ő neve szerepel a nyilvántartásban vagy jármű forgalmi engedélyében (most tekintsünk el ennek hiányától). Amiatt nem tulajdonosa a gépjárműnek, mert vagy olyan személytől vette a motort, aki annak szintén nem volt tulajdonosa, vagy nem dokumentálták formai szempontokból is megfelelő szerződéssel a jogügyletet. A nyilvántartás tehát csak rögzíti a tulajdonosi státuszt (elég csak az ügymenet elnevezését néznünk: a járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele), a jármű tulajdonosává a tulajdonossal megkötött adásvételi szerződéssel válunk.
Tulajdonjogunk tehát akkor lesz, ha a legutolsó ellenőrizhető (tehát nyilvántartásba vett) tulajdonosig visszamenőleg bizonyítani tudjuk azt. A helyzet bonyolultságától függően ez egy vagy több dokumentumot jelent, amit némileg hibásan szerződésláncolatnak is neveznek.
Miért hibásan? Egyszerűen csak azért, mert tulajdonjogot nem csak adásvételi (tulajdonátruházási) szerződéssel szerezhetünk, hanem (a törvény előtt működő találás és elbirtoklás mellett, ld. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 121. ill. 129. §) többek között öröklés útján is, ha valamelyik tulajdonos időközben elhunyt. Ezzel pedig lassan visszaérkezünk a saját motorom témájához.
?/3. Póthagyatéki eljárás
Elérkeztünk az ügyintézések egy legmisztikusabbnak gondolt állomásához. Furcsa, hogy olyan kevés tapasztalatot olvasni a póthagyatéki eljárásról az interneten, inkább mindenki csak óva inti társait ettől az ügytől. Lehet, hogy esetemben a dolgok túlbiztosítása miatt (senki sem szeret hibázni, ha alkalmanként közel 300 km autókázás a tét), de az összes ügyintézés közül ez ment a legsimábban.
Megjegyzés
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendeletet saját póthagyatéki ügyem lezárása után nem sokkal felváltotta a frissen életbe lépett, a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet. A törvénymódosítás minden bizonnyal a póthagyatéki eljárást is érintheti, de hogy valójában történhetett-e változás a továbbiakban ismertetett ügymenetekhez képest, annak jogi értelmezésére nem vállalkoznék.
A régi és az új törvények szövegei minden esetre egyaránt elérhetők a letöltések menüpontban!
A tulajdonos halála időpontjának ismeretében kiválasztottam tehát az illetékes közjegyzőt a havi beosztásból, majd az elérhetősége megtalálása után (logikusan a körzet alapján célszerű keresni) felhívtam telefonon, egyrészt hogy tájékoztatást kapjak tőle a várható ügymenetről, másrészt pedig hogy beavassam a nem hétköznapi ügyembe.
Ahogy az első részben is, itt is kiemelem, hogy saját érdekünk mindenről tájékoztatni az ügyintézőket, és minden különleges körülményt - különös tekintettel a jármű elveszett irataira, rendszámára - dokumentálni. Időt, pénzt és idegeskedést spórolhatunk meg az ügyünkben eljárók megfelelő tájékoztatásával!
Az ügymenet általános felvázolása után a helyzetem összetettsége miatt a közjegyző asszonyhoz kapcsolták a telefont, aki - miután biztosítottam, hogy a hiányzó dokumentumok ellenére a KEKKH ki tudja adni a szükséges tulajdonosi adatokat - megnyugtatott, hogy nem lehet komoly probléma a póthagyatéki eljárás lefolytatásával. Nyomatékosan megkért azonban, hogy ezeket a körülményeket (járműokmányok hiánya, KEKKH-s közreműködés szükségessége) tüntessük fel a hagyatéki leltáron is. Elmondtam azt is, hogy a jármű a jelenlegi állapotát tekintve most inkább vashulladéknak látszik, és már nem a tulajdonos birtokában van, de a közjegyző elmondta, hogy a motorra nincs szükség az eljárás lefolytatásához. A várható eljárási díjról nem akart előre nyilatkozni, annyit tudtam meg, hogy a díj összefüggésben van a leltárba vett ingóságok értékével.
Felhívtam hát a helyi önkormányzat hagyatéki előadóját is (a települések weboldalain legtöbb esetben megtalálható az önkormányzat munkatársainak elérhetősége), és neki is elmeséltem a kis ügyemet. Először persze furcsállotta a helyzetet, de végül azt mondta, hogy ha a KEKKH-tól azt a tájékoztatást kaptam, hogy közreműködnek az ügyben, természetesen minden rendben. Megtudtam, hogy a hagyatéki leltár felvételét én nem kezdeményezhetem, csak valamelyik örökös, a szükséges dokumentumok leadásával.
A hagyatéki eljárás elindításához, vagyis a hagyatéki leltár felvételéhez a következő iratok szükségesek:
A hagyatéki leltár felvétele nem illeték- és nem díjköteles!
- az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonata,
- az örökösök személyi igazolványa, lakcímkártyája és adókártyája (elhunyt örökösök estén a halotti anyakönyvi kivonatok),
- a jármű okmányai.
A hagyatéki leltár felvétele nem illeték- és nem díjköteles!
Egyetlen fontos félreértés derült csak ki, mégpedig a haláleset időpontját illetően, ez ugyanis nem az általam korábban feljegyzett, hanem az azt követő hónapban történt. Az apró malőr kiderülését követően újra felhívtam hát a közjegyző asszonyt, hogy megköszönjem a segítségét és további jó munkát kívánjak neki, majd tárcsáztam a következő hónapra beosztott közjegyzői irodát. A már ismert ellenőrző lista átfutása és a kötelező megnyugtatások begyűjtése után végre minden adott volt az ügy megkezdéséhez.
___________________
Egy nyári reggel felkerekedtem tehát motorkerékpárom utolsó bejegyzett lakhelyére, hogy belevágjunk a tulajdonjogok tisztázásába. Gondosan megszerkesztett napirenddel** és útvonaltervvel érkeztem a (leendő) tulajdonoshoz, aki örömmel, bár érezhető távolságtartással fogadott. Érkezésem után megmutatta a gondosan megőrzött kapcsolatfelvételi kérelmet. Ismerős KEKKH-s boríték, benne a sűrű egyoldalas irattal. A megfogalmazása hivatalos, és lényegre törő, de nem túl száraz.
Frissítés!
A személyes találkozó alkalmával átfuthattam ugyan a kapcsolatfelvételi értesítőt, de segítőkész tulajdonosunk felajánlása ellenére, megfelelő felszerelés híján akkor nem tudtam másolatot készíteni róla. Ezt a mostani bejegyzésem írásakor nagyon sajnáltam, mert az ügymenet minél jobb megismertetése érdekében szerettem volna ezt a dokumentumot is bemutatni.
A KEKKH Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály azonban ismét kitett magáért, és rendelkezésemre bocsátotta a kiküldött értesítőt, hogy megjelentethessem az írásomban! Igazán remek hivatal, gratulálok nekik (pontosabban köszönöm a segítséget
)! Fogadjátok sok szeretettel! [ATTACH=CONFIG]2755[/ATTACH]
A kapcsolatfelvételi értesítő
A kapcsolatfelvételi értesítő
A levelet olvasva sem lehet okunk a panaszra. Pontosan ismertetik benne a helyzetet, a tulajdonosnak nem kell így attól félnie, hogy az át nem iratott motor 30 éve rendezetlen súlyadója, vagy valami zaftos gyorshajtás miatt keresik.
Az pedig külön kiemelendő, hogy kérik a tulajdonost a kapcsolatfelvételre, nem pedig csak tájékoztatják arról, hogy valami megtébolyodott veterános műve felett ítélkezhet kedve szerint. 
Az ügy elindításához, ahogy fentebb is írtam, szükség van az elhunyt tulajdonos halotti anyakönyvi kivonatára is. Ezt azonban egy korábbi, más jellegű ügyintézést követően nem kapta vissza ismerősöm családja, a rövid megismerkedést követően így egyből autóba is ültünk, hogy még a déli ebédszünet előtt (ez ugye már mumusom
) a közeli megyeszékhely illetékes okmányirodájába érjünk, pótolni a hiányzó dokumentumot. A személyazonosság igazolását, majd a 2000 Ft-os eljárás díj befizetését követően (amelyet ebben az esetben illetékbélyeg vásárlásával kell kiegyenlíteni) hamar megkaptuk az új okiratot, az egész eljárás megközelítőleg egy órát vett igénybe.
A halotti anyakönyvi kivonat pótlásához meg kell adni az elhunyt néhány személyes adatát:
A dokumentum pótlását közeli hozzátartozó, vagy megbízott személy is intézheti, utóbbi a közeli hozzátartozó által írt, érvényes meghatalmazással járhat el az ügyben.
Az új halotti anyakönyvi kivonatot (elvileg) azonnal, előzetes bejelentkezés nélkül kiadják.
- születési hely, idő
- anyja neve
- halálozási idő
A dokumentum pótlását közeli hozzátartozó, vagy megbízott személy is intézheti, utóbbi a közeli hozzátartozó által írt, érvényes meghatalmazással járhat el az ügyben.
[ATTACH=CONFIG]2438[/ATTACH]
Ezt a meghatalmazást a tájékoztatás szerint elfogadják az okmányirodában
Ezt a meghatalmazást a tájékoztatás szerint elfogadják az okmányirodában
Az új halotti anyakönyvi kivonatot (elvileg) azonnal, előzetes bejelentkezés nélkül kiadják.
[ATTACH=CONFIG]2686[/ATTACH]
), a szükséges adatokat ő fogja lekérni a KEKKH nyilvántartásából. A leltáron szerepeltetni kell az ingóságok értékét is, ezt az örökölni kívánt alkatrészek állapota alapján határoztuk meg. Végül, bár én a hagyatéki eljáráson kívül álló személy vagyok, megkértem, hogy a dokumentumon szerepeljenek az én elérhetőségeim is, és bármilyen kérdés vagy probléma esetén engem értesítsenek, megpróbálok azonnal intézkedni.Mivel „a hagyaték tárgyát képező vagyon várományosa”-rubrika nincs a hagyatéki leltár formanyomtatványán, hosszas mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy engem hagyatéki hitelező-minőségben fognak szerepeltetni a dokumentumon.
Az adatok összegyűjtésével fél óra alatt végeztünk, és ezzel a nap hivatalos részének végére is értünk. Fontos hangsúlyoznom, hogy a Polgármesteri Hivatalban látogatásunk során valóban csak az adatok felvétele történt meg, a hagyatéki listát képező dokumentum összeállítására másnapra kaptunk ígéretet. Az irat aláírása és a szükséges dokumentumok csatolása miatt így örökösünknek még egyszer vissza kellett mennie a Polgármesteri Hivatalba, ehhez azonban rám már nem volt szükség.
Az ismerősömnél békésen elfogyasztott kávé és rövid beszélgetés után elégedetten indultam haza délután.
___________________
Ahogy hazaindulás előtt megbeszéltük, másnap este felhívtam Imre bácsit, minden rendben ment-e, elindították-e a hagyatéki eljárást. Minden rendben, válaszolta, csak a Judit - a hagyatéki ügyintéző - mondta, hogy nem tudja, hogyan is lesz ez. Hát azt még én sem, gondoltam, de valahogy csak lesz.
Inkább pókerhangon beközöltem, hogy á', minden rendben lesz, nem kell aggódni. A hazaérkezésemet követő hét végén az ígéretnek megfelelően meg is érkezett a hagyatéki tárgyalásra szóló idézés a közjegyzői irodából. Mindennel elégedett voltam, szerencsére az időpont is tökéletes volt, egyedül az eljárás várható 15.000 Ft-os költsége rémített meg.
Idézés a hagyatéki tárgyalásra. Pontos a megfogalmazás: azt hiszem, én voltam az egyedüli érdekelt az ügyben.
Két héttel később, a tárgyalás kitűzött időpontjára újra a távoli megyeszékhelyre érkeztem, ahol ismét baráti hangulatú ügyintézésbe csöppentem. A közjegyzői irodába összehívott tárgyaláson - további örökösök híján - négy személy volt jelen: a közjegyző, a jegyzőkönyvvezető, az örökhagyó fia (mint egyetlen örökös) és én (mint hagyatéki hitelező). Ahogy a leltár felvételekor, a tárgyalás megkezdésekor is be kellett mutatni az örökhagyó, és a házastársi alapon haszonélvezeti joggal bíró, a tulajdonos elhunyt feleségének halotti anyakönyvi kivonatát, ezek másolatát természetesen az ügyirathoz is csatolták.
Fontos tudni, hogy az öröklési rend alapján az örökös házastársa haszonélvezeti jogot örököl minden, nem általa örökölt vagyon felett. Ezt a törvényi özvegyi jognak nevezi. (ld. PTK 615.§ (1) bek.) Hogy az örököstől a járművet tehermentesen (haszonélvezeti jogtól mentesen) vehessem meg, az örökhagyó özvegyének nyilatkozatban kell rendelkeznie a haszonélvezeti jogról való lemondásáról, vagy amennyiben időközben az özvegy is elhunyt, halotti anyakönyvi kivonatával kell igazolni a haszonélvezeti jog megszűntét.
„Gépjármű, illetve pótkocsi öröklése, ajándékozása és visszterhes vagyonátruházás keretében történő megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az illetéktörvény alkalmazásában gépjárműnek minősül az olyan közúti szállító- vagy vontatóeszköz, amelyet beépített erőgép hajt és nyilvántartásba vételét jogszabály írja elő.”
forrás: apeh.hu - A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályok
forrás: apeh.hu - A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályok
Az első forgatókönyvet vizsgálva két tulajdonszerzés történik: a tulajdonjog a jelenlegi (elhunyt) tulajdonostól örökléssel a fiára, majd róla adásvétel útján rám száll. Mivel az örökös egyenes ági rokona az örökhagyónak, mentességet élvez a vagyonszerzési illeték befizetése alól (ld. a már hivatkozott, az illetékekről szóló (Itv.) 1990. évi XCIII. törvény 16 § (1) bekezdés i) pontját). A második tulajdonszerzés, az adásvétel már szokványos ügy, esetemben cm3-enként 18 Ft (Itv 24 § (1) bekezdés) illeti az APEH-et.
A második forgatókönyv esetén csak egy tulajdonszerzés van, hiszen közvetlenül én öröklöm a motorkerékpárt. Az átíráskor azonban sokba kerül nekem ez az egyszerűsítés, hiszen mivel örököltem, a mindenkori vagyonszerzési illeték kétszeresét (Itv 12 § (4) bekezdés) kellene befizetnem átíráskor az adóhivatalnak.
Elméletileg lenne még egy harmadik (de valójában még ki tudja, mennyi) megoldás is: ha az örököstől nem megvenném, hanem ajándékba kapnám a motort. Jó dolog, hisz motort ajándékba kapni mindig jó, de az illetéktörvény ajándékozás esetén is a második forgatókönyvnél említett kétszeres vagyonszerzési illeték befizetését írja elő (Itv szintén 12 § (4) bekezdés). Ezzel tehát szintén nem lennék előrébb.
Nem kellett tehát hosszasan mérlegelni ahhoz, hogy kiválasszuk az anyagi okokból minden bizonnyal legkedvezőbb, vagyis az elsőként felvázolt megoldást.
A tárgyalás ezt követő részében nem történt említésre méltó esemény, az idő jórészt a jegyzőkönyv összeállításával telt. Összefoglalva, a póthagyatéki tárgyalás lépései a következők voltak:
- a hagyatéki leltár ismertetése, a dokumentumok ismertetése, illetve a már említett dokumentumok bemutatása
- a hagyaték értékének megállapítása (a hagyatéki leltárnál megadott összeg, valamint a póthagyatéki eljárás költsége, a hagyatékra terhelve
- az örökös személye, valamint az öröklési rendmegállapítása (esetemben a PTK 607.§ (1) bek. alapján)
- a hagyaték (formális) átadása az örökösnek (hagyatékátadó végzés)
- a hagyaték megszerzéséhez kapcsolódó költségek befizetése (közjegyzői díj)
A hagyatékátadó végzés egy-egy példányát megkapják az érintett felek, és további egy-egy példányt a közjegyző hivatalból elküld a területileg illetékes okmányirodának, valamint APEH regionális irodának.
A hagyatékátadó végzés ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezés tehető, addig a végzés nem jogerős. Az örökös csak a végzés jogerőre emelkedése után rendelkezhet az örökség felett, vagyis csak ezután vehetem meg tőle a motort. Mivel azonban mindketten (az örökös és az érdekelt is) elégedettek voltunk az ügy kimenetelével (és a végzést is ott helyben átvettük), a tárgyalás végén írásban lemondtunk a fellebbezési jogunkról, így a végzés jogerőre emelkedhetett.
A póthagyatéki tárgyalást követően átvett dokumentumok
Ezt követően nem maradt más feladatunk, mint (helyben, a közjegyzői irodában) kifizetni a hagyaték megszerzésének költségét, ami a póthagyatéki eljárás során gyakorlatilag az egyetlen fizetnivaló (az esetleges okirat-pótlások illetékét leszámítva). Fontos tudni, hogy törvény által meghatározott, de nem egységesen fix költségről van szó, a fizetendő díjat az ügy bonyolultsága (hiszen gyakorlatilag perköltségről beszélünk) mellett tudomásom szerint az örökség tárgyát képező ingóságok értéke is alakítja. Ezzel együtt azonban nem tartanám jó ötletnek a reálisnál alacsonyabb értéket bevallani, a törvény minden bizonnyal fel van készülve a „szemfüles” örökösökre is.
A póthagyatéki eljárás költségének befizetése - ahogy az összes többi díjtételé is - a korábbi megegyezésünknek megfelelően rám várt. A végzés aláírásakor nem tűnt fel (pedig ugye illik figyelmesen átolvasni egy dokumentumot, mielőtt aláírjuk), így most jelentett nagy örömöt, hogy a közjegyzői költség az előzetes kalkuláció feléből kijött, összesen kicsivel több mint 7000 Ft-ot fizettem (a nyugtát természetesen az örökös nevére állítják ki)! Nem maradt más hátra, csak megköszönnöm a közreműködést és további minden jót kívánnom a tárgyalás vezetőjének.
Ezzel tehát a túlmisztifikált póthagyatéki eljárás végére értünk. Ugyan egyelőre nem mi vagyunk a tulajdonosok, de ilyen közel még sosem álltunk hozzá. Innentől már nincs más feladatunk, mint érvényes adásvételi szerződéssel megvenni jelenlegi - tehát már élő - tulajdonosától a motort. Erről azonban terjedelmi okokból már csak a sorozat következő részében fogok írni, ahol igyekszem majd röviden összefoglalni az adásvételi szerződéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is!
___
Költségek eddig:
Nyitó egyenleg: 3490 Ft
- az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának pótlása (illetékbélyeg): 2000 Ft
- póthagyatéki eljárás költsége (közjegyzői díj): 7210 Ft
Összesen: 12700 Ft
Nyitó egyenleg: 3490 Ft
- az örökhagyó halotti anyakönyvi kivonatának pótlása (illetékbélyeg): 2000 Ft
- póthagyatéki eljárás költsége (közjegyzői díj): 7210 Ft
Összesen: 12700 Ft
** ez az útvonalterv az utazást megelőző, érdemi ügyintézésektől mentes, várakozással telt napok során végzett pótcselekvésem eredménye
Attached Files
Bízom benne, nem véletlen, hogy egyből a póthagyatékis témához szóltál hozzá, vagyis már van min elindulnod. A blogbejegyzések mellett örömmel segítek, ha tudok, további tanácsokkal is!
Én is most próbálom intézni a papírjaimat, nekem 54-es T-Csepelem van, szerződésláncolattal. Az első információkérésre már reagáltak a hivatalból, 1 hete el is küldtem a papíralapú levelemet a bejegyzett tulaj leinformálásáról, amire várom a válaszukat. Bízom pozitív elbírálásukban!
Szerintem a többiek is várják a motor-papírjaid további fejleményeit, csak így tovább!