___
[ATTACH=CONFIG]6774[/ATTACH] Jó tudni...
Gyűlnek, csak gyűlnek a motor származását igazoló irataim. Az eddig leírtak alapján talán már világos, mégis fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy jármű (vagy váz, karosszéria, motorblokk) vásárlásakor minden körülmények között írjunk adásvételi szerződést az eladóval — abban az esetben is, ha nem ő annak bejegyzett tulajdonosa. A tulajdonjogot ezzel az irattal persze nem igazolhatjuk, a valódi tulajdonossal kötött szerződésig viszont ezzel kell bizonyítanunk a hivatalok előtt a birtoklás jogszerűségét, akár azt is, hogy a járműhöz nem bűncselekmény útján jutottunk.
Gyűlnek, csak gyűlnek a motor származását igazoló irataim. Az eddig leírtak alapján talán már világos, mégis fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy jármű (vagy váz, karosszéria, motorblokk) vásárlásakor minden körülmények között írjunk adásvételi szerződést az eladóval — abban az esetben is, ha nem ő annak bejegyzett tulajdonosa. A tulajdonjogot ezzel az irattal persze nem igazolhatjuk, a valódi tulajdonossal kötött szerződésig viszont ezzel kell bizonyítanunk a hivatalok előtt a birtoklás jogszerűségét, akár azt is, hogy a járműhöz nem bűncselekmény útján jutottunk.
Kezünkben a hagyatéki végzés, egyelőre azonban nem dőlhetünk nyugodtan hátra — akárhogy döntöttünk ugyanis az örökös személyét illetően, még további, a tulajdonjoggal kapcsolatos teendők várnak ránk. Feladatuk azoknak is maradt, akik a hozzátartozók helyett egyszerűsítésképp "közvetlenül örökölték" a járművet. A hőn áhított tulajdonjogot ők már megszerezték, ez talán erkölcsi vigasz lehet az átíráskor várható magasabb illetékért cserébe. Bejelentési kötelezettségük 15 napos határidejére a bejegyzés második felében térünk, addig jutalomból "kimaradhatnak a dobásból".
?/4. Adásvételi szerződés
A bejegyzés olvasását itt folytató, minden bizonnyal jelentős arányú sorstársammal együtt azonban újabb mérföldkőhöz érkeztünk — az adásvételi szerződés kitöltéséhez. Mivel az utóbbi években többször is változtak A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat (továbbiakban: a szerződés
) tartalmi követelményei – és be nem tartásuk esetén még fájhat a fejünk az okmányirodában – érdemes röviden körbejárni ezt a kérdést.
A [...] teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei:
(forrás: 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §)
- a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
- b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
- c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének neve, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
- d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
- e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja, valamint a birtokba vételkor a kilométerszámláló műszer által jelzett érték (km-óra állás);
- f) a tulajdonjog változás hatálybalépésének napja;
- g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
- h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
(forrás: 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §)
Megszületett tehát a 304/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet, aminek kihirdetése után végre az interneten is megjelent a valóban szükséges és elengedhetetlen adatok tételes listája. Ebben az időben tele volt a hírrel a tévé, a rádió, az internet — bizonyára mindenki időben értesült a teendőiről.
___
Míg azonban a "problémamentes" járműtulajdonosok a változásokkal kapcsolatos minden szükséges információt megkaptak, a közlekedési dokumentumokkal rendszerint amúgy is hadilábon álló veteránosok számára jó néhány megválaszolatlan kérdés maradt. Ez egyfelől érthető, hiszen a számtalan és szerteágazó ügyeinkre nehéz lenne általános igazságokat megfogalmazni (annyira, hogy az érintett hivatalok erre sok esetben konkrét felkérés esetén sem vállalkoznak), bizonyos irányelvek meghatározása mégis sok félreértés elkerülésében segítene*.
Ilyen lehet például a még át nem íratott járműre korábban kötött, a fenti kritériumoknak nem megfelelő szerződések ügye. A híradó-beszámolók erre nem tértek ki, számunkra azonban fontos – és persze talán nyilvánvaló – részlet, hogy "E rendeletet a hatálybalépését követően létrejött jogügyletek tekintetében kell alkalmazni" (6. § (3) bek.).
A KEKKH Közlekedési Igazgatási és Nyilvántartási Főosztály főosztályvezetőjének tájékoztatása:
"[...] Az idézett joghely szabályaiból következik, hogy a 2010. január 01-jét megelőzően létrejött, tulajdonjog változásra vonatkozó jogügyleteket igazoló magánokiratok tekintetében, a Kormányrendelet szabályai nem alkalmazhatók, ennél fogva az Okmányiroda bejegyzi a tulajdonjog változást a járműnyilvántartásba, a 2009. decemberében kelt teljes bizonyító erejű magánokirat alapján."
(forrás: a portál átalakítása miatt már nem elérhető, egykori KEK-KH fórum)
"[...] Az idézett joghely szabályaiból következik, hogy a 2010. január 01-jét megelőzően létrejött, tulajdonjog változásra vonatkozó jogügyleteket igazoló magánokiratok tekintetében, a Kormányrendelet szabályai nem alkalmazhatók, ennél fogva az Okmányiroda bejegyzi a tulajdonjog változást a járműnyilvántartásba, a 2009. decemberében kelt teljes bizonyító erejű magánokirat alapján."
(forrás: a portál átalakítása miatt már nem elérhető, egykori KEK-KH fórum)
___
Az szerződésben fel kell tüntetni a gépjármű forgalmi engedélyének és törzskönyvének sorszámát is. Mivel esetemben a forgalmi engedély elveszett, törzskönyvvel pedig nyilvánvalóan nem is rendelkezett a motor, a kitöltés előtt jobbnak láttam az akkor még 189-es számon elérhető 1818 Ügyfélvonalat megkérdezni. Ügyintézőm elmondta, hogy a szerződésben minden, a jármű okmányaival kapcsolatos különleges információt rögzíteni kell, ezért legjobb, ha az egyes sorszámoknak fenntartott rubrikákban jelzem, hogy a jármű forgalmi engedélye elveszett, törzskönyvvel pedig nem rendelkezik. A biztonság kedvéért ezt végül az "Egyéb feltételek" rovatban is megtettem, ahol amúgy az elveszett rendszámtábláról kellett nyilatkoznom (szintén fontos jelezni, ha elveszett). Lehet, hogy ez már fölösleges okoskodás, de azt hiszem, ártani még nem árt ennyi figyelmesség.
Mivel ezek az okmányok – a régi rendszámtáblával együtt – bevonásra kerülnének, a nyilatkozat hiányában meglétüket joggal kérnék rajtam számon az átíráskor. Kiegészítve azzal, hogy emiatt az elveszett iratokról, rendszámról az okmányirodának jegyzőkönyvet is fel kell vennie, de az ügyintéző véleménye szerint a műszaki vizsgán is szükséges lehet igazolni a forgalmi engedély hiányát, talán már érthető, miért fontos a szerződésben minden, a jogügyletet vagy a járművet érintő különleges tényt jelezni. (Megkérdeztem az ügyintézőt a megelőző póthagyatéki eljárásról is, ennek rögzítését azonban már nem tartotta fontosnak, átíráskor a mellékelt iratokból ez úgyis ki fog derülni.)
Tanács azoknak, akik kihagyják a szerződéskötést
Az előző bekezdésekben arról írtam, hogy az okmányirodában megkövetelték a motor okmányaival kapcsolatos minden rendkívüli tény rögzítését a szerződésben. Jelezzem, hogy a jármű törzskönyvvel nem rendelkezik, forgalmi engedélye és rendszáma pedig elveszett.
Mivel azonban a póthagyatéki végzésemben nem találtam erre vonatkozóan említést, tanácsolom, hogy tájékozódjatok ezzel kapcsolatban az okmányirodánál, és ha szükséges, a póthagyatéki tárgyaláson hívjátok fel a közjegyző figyelmét ezen információk rögzítésének szükségére.
Most pedig egyúttal megkérem az "örökösöket", hogy a következő bekezdés után újra kapcsolódjanak be az olvasásba!
) A jármű birtokba adásának időpontja, illetve a jogügylet hatályba lépésének időpontja esetemben egyszerűen megegyezett a szerződés keltezésével, az okmányok átadásának-átvételének dátuma azonban nem hagyott nyugodni. Most írjam bele harmadjára is, hogy a jármű iratokkal nem rendelkezik? Ennyire nem akartam túlbuzgó lenni, ha meg valamilyen okból tényleg csak dátumot "bír el" a mező, akkor jól meg is vagyok lőve, és írhatunk új szerződést. 
Aztán eszembe jutott, hogy az adásvételi szerződés végülis jelenleg az egyetlen (témába vágó) hivatalos irat a motoromról, így a járműhöz tartozó okmányok átadásának-átvételének is az aznapi dátumot jelöltem meg.___
...rendben, de akkor most már hátradőlhetünk?
Nem, azt hiszem, még mindig nem. Sőt, épp most köteleztük el magunkat a további sürgős ügyintézések felé. A szerződésben az adatok megadása mellett ugyanis bejelentési kötelezettségvállalásunkról is nyilatkoznunk kellett. Ilyen kötelezettségük természetesen nem csak azoknak van, akik az adásvételi szerződésben erről nyilatkoznak, az óra öröklés esetén is ugyanígy ketyeg – abban az esetben minden bizonnyal a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számítva. A kötelezettség pedig nem csak egyszerű formaság — egy fontos, a veterános körökben is gyakran felmerülő kérdéshez vezet bennünket:
vonatkozik-e a 15 napos átírási határidő ránk, minden törvények felett álló és önzetlen értékmentőkre? (
)
)Számtalan érvet és ellenérvet lehet olvasni ezzel kapcsolatban itt a fórumon is. "Sérthetetlenségünk" indokaként leggyakrabban az hangzik el, hogy nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség a forgalomból (vagy a forgalomból végleg) kivont járművekre**. Biztosan oka van annak, ha valamit ilyen egyöntetűen állítanak — kell, hogy legyen igazság(alapj)a ezeknek a véleményeknek. Gyakran okmányirodai tájékoztatásra hivatkoznak. Mivel azonban esetemben az okmányiroda – előzetes érdeklődésemre, majd később a gyakorlatban is – cáfolta ezt az amúgy biztatóan hangzó tételt, szerettem volna utánajárni a dolognak.
E-mailben kértem meg a Központi Okmányiroda munkatársait, adjanak tájékoztatást az ügyben. Első kérdésemre, egyáltalán milyen "státuszúként" kezelik azokat a gépjárműveket, melyek forgalmi engedélyében nincs konkrét bejegyzés a forgalomból történt kivonásra, azt a választ kaptam, hogy ezt mindig az adott esetben, a nyilvántartás és a benyújtott okiratok, dokumentumok alapján az ügyintéző állapítja meg, minden tényezőt figyelembe véve, a jogszabályoknak megfelelően. Általánosítani, ahogy már korábban is szóba került, ebben az esetben sem lehet.
Egyértelmű választ kaptam azonban arra a kérdésemre, milyen esetekben vonatkozik a 15 napos bejelentési határidő a (régi rendszámú) járművek tulajdonosaira, valamint függ-e attól, hogy a járművet véglegesen vagy ideiglenesen kivonták a forgalomból.
Részlet a KEKKH Központi Okmányiroda válaszából (2011. március 3.):
"Adott gépjármű esetén a tulajdonos 15 napos bejelentési kötelezettsége akkor áll fenn a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv 33.§ (1) bekezdése értelmében, ha a nevezett gépjármű a közúti közlekedési nyilvántartásban szerepel. (Tehát függetlenül attól, hogy véglegesen vagy ideiglenesen lett kivonva a forgalomból)."
"Adott gépjármű esetén a tulajdonos 15 napos bejelentési kötelezettsége akkor áll fenn a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. tv 33.§ (1) bekezdése értelmében, ha a nevezett gépjármű a közúti közlekedési nyilvántartásban szerepel. (
Részlet a KEKKH Közlekedési Igazgatási Osztályának válaszából (2012. április 23.):
"A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 2. pontja szerint e törvény alkalmazása során járműnyilvántartás: a járműtulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.
[...]
A Kknyt. a járműnyilvántartás adattartalmát illetően nem tesz különbséget a korábban járműazonosítóként használt „két betű-négy szám”, illetve a jelenleg általánosan használt „három betű-három szám” formátumú rendszámmal forgalomba helyezett járművek között, tehát a „két betű-négy szám” formátumú rendszámmal forgalomba helyezett járművek adatai is részét képezik a járműnyilvántartásnak.
Az 1980-as évek közepétől kezdték rögzíteni a számítógépes járműnyilvántartásba a járművek adatait, azonban számos olyan jármű létezik, amelynek adatai csak a gépjármű nyilvántartó lapokon (kartonon) szerepelnek [...]."
"A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 2. pontja szerint e törvény alkalmazása során járműnyilvántartás: a járműtulajdonos (üzembentartó), a közúti közlekedésről szóló külön törvény alapján nyilvántartott jármű, illetve a járműokmány adatait, valamint az adatokban bekövetkezett változásokat (történeti állomány) tartalmazó nyilvántartás.
[...]
A Kknyt. a járműnyilvántartás adattartalmát illetően nem tesz különbséget a korábban járműazonosítóként használt „két betű-négy szám”, illetve a jelenleg általánosan használt „három betű-három szám” formátumú rendszámmal forgalomba helyezett járművek között, tehát a „két betű-négy szám” formátumú rendszámmal forgalomba helyezett járművek adatai is részét képezik a járműnyilvántartásnak.
Az 1980-as évek közepétől kezdték rögzíteni a számítógépes járműnyilvántartásba a járművek adatait, azonban számos olyan jármű létezik, amelynek adatai csak a gépjármű nyilvántartó lapokon (kartonon) szerepelnek [...]."
Fontos tudni, hogy a szerződéskötés után kötelezettsége nem csak a vevőnek – az eladónak is van, számukra 8 napot**** hagyott a törvény arra, hogy valamelyik okmányirodában a szerződés egy eredeti példányát leadva bejelentse a jármű eladását.
___
Lassacskán tehát minden mezőt megértettünk és kitöltöttünk a négy példányban***** készült szerződésben, amelyet aláírása után a két tanú hitelesített. Elkészült tehát A közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratom.
A motorom második, és immár bizonyító erejű adásvételi szerződése, a valódi tulajdonossal megkötve.
Mivel 2012 óta a km-óra állást is rögzíteni kell, a saját szerződésemet itt csak illusztrációnak szánom.
A blogbejegyzés megjelenésekor aktuális szerződésmintát >> innen << érheted el.
Azazhogy ne kerteljünk, motortulajdonossá váltam!
* Emiatt döntöttem saját motorom forgalomba helyezési történetének összefoglalásáról is, de pont emiatt – a számtalan eltérő ügyből fakadó nehéz általánosíthatóság miatt – is kérem, hogy a leírtakat sose ígéretként, hanem tájékoztató jellegű írásként olvassátok! Az utolsó szó mindig a hivataloké.
** Lásd például ezeket a hozzászólásokat:
- "A végleg kivont járművekre nem vonatkozik a 15-napos átírási kötelezettség."
- "A szürke forgalmist akkor nem kell azonnal (15 napon belül) átíratni, ha bele van írva, hogy véglegesen ki van vonva a forgalomból."
- "...nincs jelentősége a 15 napos átírási határidőnek, de még az új típusú adás-vételinek sem, mert a motor nincs forgalomban. Annak ellenére sincs, hogy nem lett annak idején kivonva."
*** A közlekedési nyilvántartással kapcsolatos észrevételeimet ezekben a hozzászólásokban fejtettem ki:
- "A 15 napos bejelentési kötelezettséget vették alapul nálam is. Hiába mondtam, hogy a motor nincs a számítógépes rendszerben, ergo nincs forgalomban sem."
- "...mivel a motor adatait csak az archívumban találhatták meg, és adatforrásként az okmánytár alapirataira hivatkoztak, erősen feltételezhető, hogy az archívum is a közlekedési nyilvántartás része.
**** A 2010. január 1-én életbe lépett 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet még öt, a 2012. január 1-től érvényes változata azonban már nyolc napban határozta meg az eladó bejelentési kötelezettségének határidejét
***** Ahogy az eladás bejelentéséhez és az átíráshoz, úgy sajátként is eredeti példányt kell megőrizni az adásvételi szerződésből.
Attached Files