Bemutatkozás - A remény hal meg utoljára!

[Kairon]

Sziasztok,

3 éve fogtam bele egy 1990-es japán belpiacos Honda NSR felújításába, ami épp veteránkorúra érett mire a végéhez érkeztem.
Alapvetően egy utcai versenymotor, tehát inkább pályán használnám (persze a törős idomszettel), de nagyon szeretném, ha utcán is tudnék vele közlekedni. Remélem a vizsga sima lesz.



Itt van pár kép a gépről

[mátéapu]

OT eredeti állapot,adásvételid van.elvileg semmi akadálya.....................

[emu]

Ez meg micsoda, mert pont a motort nem látni?

[emu]

Az előbbi kérdés elhamarkodott volt mert a kipufogóból észrevehető a 2ütem és mert Honda lehet akár egy NSR és akkor megfogtad az isten lábát, és ne akard ezt utcán elpocsékolni, mert élvezni nem fogod olyan kényelmetlen cserébe agy veterán versenyen ha le sem veszed az utánfutóról akkor is király leszed annyi iriggyel, amennyit én irigyelnék Tőled.

[Kairon]

Én azért nagyon szeretném legálisan is használni az utcákon. Amúgy eltaláltad Honda NSR250 MC21 a pontos modell.

[emu]

nagyon szeretném legálisan is használni az utcákon

Az nehéz lesz.
mert az összeépítés arról szól hogy a Nagy Pistától vettél egy vázat a Kis Janitól pedig egy motorblokkot. Ez egy Pannoniánál eképzelhető, mert ugye a történelem feljegyzett néhány olyan esetet amikor kistraktorba elvitték a Pannónia motorját. Ehhez szerintem az NSR ritka darab.
Feltételezem azért csinálhatja járműmérnök mert valami méretezéssel megtámasztott handabandát is előad hozzá. ez a Te esetedben szintén nem egyszerű történet.

[Kairon]

Teljesen simán ment, a komplett procedúra mire rendszámom lett kb 100E HUF-ba került. Utcán is nagyon szeretek vele menni, nem használom sokat, de amikor megyek vele akkor nagyon adja az élményt.

[pumpafej]

Sziasztok!
Akkor hát bemutatkozom én is.
István vagyok, szoftverfejlesztő a szakmám,de szabadidőmben szívesen bütykölök, javítgatok ezt-azt. Nemrég előkerült a garázsból a nagyapám által összerakott Csepel 250-es járgány, amiatt jöttem ide a fórumra. Tudom, hogy ritkaság az ilyen motor, ezért vigyázok is rá, mint a kutyám a csontra.

Büszke vagyok erre a gépre, ezért leírom a történetét. Az 50-es években nagyapám ezzel a mocival járt dolgozni. A 60-as évek elején eladta, aztán egyszer csak a 90-es években úgy döntött, hogy mégis kellene neki, ígyhát visszavásárolta, de immár darabokban. Az eredeti blokk már nem volt meg, csettegőt csináltak belőle sajnos. Így végül vett az öreg egy Pannónia t5-ös blokkot, papírokkal, ez került bele. Egész kisgyerekkoromat végigkísérte a "Nemsokára kész a Csepel" mondat, valahányszor mentünk nagyapámhoz. Ez a pillanat aztán csak 2011-ben következett be, amikor olyan állapotba került a motor, hogy már lehetett vele menni, de villamossági problémái még voltak. Sajnos nagyapám már nem tudta befejezni a művet, nagyon leromlott az állapota. Pár évet még élt, de aztán sajnos eltávozott az élők sorából.

Egész idén nyárig a garázsban aludta Csipkerózsika álmát a járgány. Nemrég egy barátommal rendbehoztuk a villamosságát, kapott egy működő gyújtáskapcsolót és szelénkockát, illetve egy Bk-27-es karburátort. Ja meg befűztük a kilométerspirált is, illetve új benzincsövet is tettem rá.

Mivel én nem látok, így a motorral menni nem tudok, marad a sztenderen történő időszakos simogatás. Szerencsére egyik vagány barátomat be tudtam fűzni, hogy majd menjünk vele, így már csak a vizsgáztatás van hátra, meg a karburátor finomhangolása. Nyilván fordított sorrendben.

Röviden ennyit gondoltam. A motorról teszek majd fel képet.

[Jankó51]

Büszke vagyok erre a gépre, ezért leírom a történetét

Szép történet, sok sikert!