Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Wartburg :-)

Collapse
X
 
  • Szűrők
  • Idő
  • Megjelenít
Clear All
new posts

    #16
    Komolyan majd 100k egy ilyen?

    Valaki nem tud nekem szerezni egy ilyet kölcsönbe?
    Csak amíg leméretezem

    Kíváncsi lennék hogy mennyiért gyártanák le hozzá a présszerszámokat.
    (de van egy olyan érzésem hogy kb 5 szett eladása után már profit lenne belőle...)

    Komment


      #17
      Ezen már agyaltam én is. 5x5-ös alu U profil a kerete, nem gáz. A plexi sem különösebb gond. A külső lemeze sima acéllemez kalapácslakk szerű bevonattal, nem gáz. Az U profil végére az alulemez a legmacerásabb része de megoldható az is. Egy gondom van vele: Kéne a minta. AMI PERSZE 15 KM-RE VAN TŐLEM CSAKHÁT....

      Amúgy az a haditervem hogy még várok egy picit hogy a szűkös Január végén hátha a gazdinak szüksége lenne némi pénzmagocskára és így nagyobb késztetést érezne hogy átkocsikázzunk az ominózus napellenzőért. Az a baj úgy van vele: majd-majd-majd.

      Komment


        #18
        sinter eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
        Az U profil végére az alulemez a legmacerásabb része de megoldható az is. Egy gondom van vele: Kéne a minta. AMI PERSZE 15 KM-RE VAN TŐLEM CSAKHÁT....
        Szóval az is csak lemez?

        Hát igen, minta nélkül nem sok mindet lehet kezdeni...
        sinter kedvelte ezt.

        Komment


          #19
          Simán legyártható. Meg is tudom csinálni, csak nem saccra szeretném. Ha pedig egyet sikerülne elkészíteni akkor mehetne a többi is.
          Mondom egyedül emberi akadálya van a dolognak.
          Apropó: mennyit lehet kapni egy fél órás emberrablásért? Ha másképp nem megy....
          Atti69, heeegany és 4 további látogató kedvelte ezt.

          Komment


            #20
            mennyit lehet kapni egy fél órás emberrablásért?
            Minden megkezdett óra 18 hónap+Áfa !
            Atti69, sepy és 3 további látogató kedvelte ezt.

            Komment


              #21
              sinter eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
              Amúgy az a haditervem hogy még várok egy picit hogy a szűkös Január végén hátha

              Erről az jut eszembe , hogy úgy adhatnál kis nyomatékot a kérésnek ha : elmennél egyedül --

              a - egyszerüen levennéd
              b- egy téglával átalakítani az első szélvédőt , és amikor ez hivatalosan kiderül , bizonygatni , hogy látod ha az is tönkremegy majd nem ér semmit



              ....különben , most komolyan , mennyit adnak -adnál egy ilyenért ? csak mert elkezdek körülnézi én is ,ha akarod .
              Utoljára szerkesztve a következő által: joker; 2016 jan. 06, 06:33.
              sinter, Atti69 és 3 további látogató kedvelte ezt.

              Komment


                #22
                egy téglával átalakítani az első szélvédőt
                Jól jöhet az még később !

                Komment


                  #23
                  ...na ez a kicsinyesség

                  Azért meg ha majd kell ---külön nyalja a seggét ennek a cserépedénynek ?

                  Komment


                    #24
                    Ez a pasas olyannak tűnik, aki általában oda akarja adni, de konkrétan nem...

                    Egész egyszerűen élvezi, hogy van valamije, ami ugyan neki egyáltalán nem kell, de valaki más nagyon sóvárog utána.
                    Ha odaadná, megszűnne számára ez a helyzet...

                    - - - Updated - - -

                    A mi környékünkön is volt egy öreg pasas, aki összegyűjtött mindent, tele volt vele egy nagy egyik oldalról nyitott csűr, prímán rozsdásodtak a vasak. Nem csak Pannónia volt ott, hanem pl. egy lemezvillás Izs is...
                    Persze semmihez nem nyúlt hozzá, csak úgy volt...Aztán meghalt...és a fia ugyanúgy elkezdte őrizgetni...

                    Komment


                      #25
                      A játszma felületes lényege:

                      Emberünknek van valami. Ha a valami nem lenne, céltalan lenne az élete. (Adós játszma egyik változata?)
                      Amit nyer: Simogatás a lelkének, hogy birtokol egy értéket és ez másnak szükséges, udvarol neki. Másrészről az ő szemében valójában ő a jó ember, mert ő odaígérte, és valahol oda is akarja adni, tehát jót tett. A politikusok között 100% ilyen krónikus ígérgető, hitegető.

                      Ha erőszakosabb a kéregető, akkor emberünk átvált egy másik játszmára, ahol felgyülemlett dühét ráönti a kéregetőre, hogy az milyen türelmetlen, erőszakos és aljas, mint az egész emberiség. (Most rajtacsíptelek, te gazember... ?)

                      Azt ne feledjük, hogy egy játszmához két ember kell, ez csak az egyik játéka :-)

                      A megoldás már fent le lett írva: Odaállni és higgadtan közölni, hogy mit ígért, ez nem valósult meg, neki szüksége van rá és most fogja utoljára kérni, soha többet.
                      Nem beleverni az illető orrát az elmaradt ígéretébe, mert akkor a kéregető átvált a Most rajtacsíptelek... játszmára.
                      És ezt tartani is.
                      Utoljára szerkesztve a következő által: bokor28; 2016 jan. 06, 08:34.

                      Komment


                        #26
                        A játszma felületes lényege:

                        De lehet csak "mezei" gyűjtögető.
                        Azok nagyon tudnak ragaszkodni az "értékeikhez". Pszichológiai esetek akinek a gondolkodását nem fogod megérteni.
                        Bár ha volt valaha is valamid amihez ragaszkodtál...
                        Gondolj bele hányszor voltál úgy hogy majdnem kidobtad de mégsem, hátha jó lesz valamire
                        Persze a különbség hogy talán előtte nem ígérted oda senkinek.

                        Komment


                          #27
                          Én kórosan gyűjtögettem évekig, aztán szerencsére a nagy részét leépítettem. Azért van még :-) Szegény apámtól láttam, akiknek a háztartásából 40 éven át alig került ki szemét. A tejes zacskó felcsíkozva, jó kötözőnek, a kefires doboz palántának, az újság a padlásra, a lyukas bakancs a padlásra...
                          Én az a fajta voltam, hogy ha valaki kért, akkor odaadtam, mert legalább a tárgy elérte a rendeltetését.
                          Van az a fajta, aki nem ad.
                          Van az a fajta, aki a fentit játssza.
                          Van még elég sok alfajta és természetesen ezek tetszőleges mértékű megnyilvánulása tetszőleges kombinációban elképzelhető.

                          Komment


                            #28
                            Én kórosan gyűjtögettem évekig, aztán szerencsére a nagy részét leépítettem. Azért van még :-) Szegény apámtól láttam, akiknek a háztartásából 40 éven át alig került ki szemét.
                            Én ugyan így voltam, nálunk is ez volt a "divat" hogy mindent többcélúan felhasználni.
                            Most meg hülyén érzem magam mikor valami kacatból megpróbálok valami alkalmas eszközt, tárgyat fabrikálni.
                            Sajnos-hála istennek egyszerűbb olcsóbb megvenni egy újat, mert van, mert olcsó stb.

                            A gyerekeinknek már nincs ilyen "gondja". Mivel nincs amire igazán vágynának mert minden kapható és meg is kapják ezért nincs is értéke. Megkapja örül két hétig aztán jöhet a következő.
                            Mire annyi idősek lesznek mint mi már talán nem is lesz olyan fogalom hogy "retro".

                            Komment


                              #29
                              nem is lesz olyan fogalom hogy „retro”.
                              Lehet hogy ez csak a mi korunk sajátossága. Pl. én nem emlékszem olyanra gyerekkoromból, hogy bárki gyűjtögette volna a régi dolgokat. Persze a lomokat, kacatokat igen, szinte minden nagyapám korabeli gyűjtögette, de kifejezetten nosztalgia célból nemigen. Nagyapám kb.60 négyzetméteres pincéjében is csak egy keskeny ösvény volt, amin kis szerencsével el lehetett jutni a pince túlvégéig. Volt ott a wartburg motortól a 125-ös csepel hátsó ülésen, rossz lábasokon, kibelezett villanyórákon keresztül a beállt, de "még jó lesz valamire" csapágyakig minden.
                              Ettől függetlenül lehet hogy a mostani gyerekek felnőtt korukban nosztalgiázgatnak a simogatós telefonokról, bixboxról, stb. (Más kérdés, hogy ezekből nemigen lesz működő darab)
                              Utoljára szerkesztve a következő által: dongos78; 2016 jan. 06, 10:59.

                              Komment


                                #30
                                Ettől függetlenül lehet hogy a mostani gyerekek felnőtt korukban nosztalgiázgatnak a simogatós telefonokról, bixboxról, stb.
                                Szerintem mivel pont a hozzá fűzött érzelmek hiányoznak ezért nem gondolnám.
                                Nekik leginkább használati tárgy mint egy vágyott valami.
                                Ha belegondolsz legtöbbünk a gyerekkorában meg nem kapott vágyott dolgok miatt ilyen...
                                Én pl. imádom a vaníliás karikát hiába a Milka meg a sok superprodukció.
                                Ez után sóvárogtam a boltban de akkoriban olyan ára volt hogy esélyem nem volt kapni...
                                Vagy a soha meg nem kapott billencs dömper..

                                Komment

                                Ugrás az oldal tetejére
                                Working...
                                X