Ólompótló?

[csacsa73]

Szép napot mindenkinek,a minap találtam a garázsban ólompótló adalékot és eszembe ötlött hogy régen csak olmozott benzin volt szerintetek a mostani üzemanyaghoz szükséges keverni ilyen adalékot

[DCS]

Szia!

Ólmot legelőször kompressziótűrés növelésére használtak, vagyis ha "ólmot" kevertek a benzinhez, akkor nagyobb kompressziónál sem öngyulladt a keverék, vagyis magasabb teljesítményt érhettek el... Hamar rájöttek, hogy iszonyúan káros a környezetre, ezért(?) kezdhették el gyártani az ólompótló adalékokat, viszont ezen adalékoknak szerintem már más tulajdonsága a fontos:

"250 liter ólommentes üzemanyaghoz elegendő. Minden benzin üzemű motorhoz alkalmazható, működő feltöltővel vagy anélkül. Keni a szelepeket és csökkenti a kopásukat úgy, hogy ólommentes réteget képez a szelepszárakon. A katalizátort nem károsítja."

Ezt egy hirdetésből másoltam, a lényeg kitűnik a szövegből, vagyis az adalék, úgy mint az ólom, kitölti a mikrobarázdákat, mélyedéseket, simábbá teszi a motor járását...
Tehát KÉT fontos tulajdonsága van az ólomnak: kompressziónövelés és alkatrészkenés. A kompressziónövelést ma már ólom nélkül más adalékokkal tudják a benzinkutaknál kapható üzemanyagok, tehát ez miatt nem kell betöltened. A második, alkatrészkenés miatt talán van értelme alkalmazni, de modern motoroknál biztos, hogy nem írják elő használati útmutatók, ennek régen volt jelentősége, mikor hamar égtek a szelepek...
(Szerintem nyugodtan beletöltheted megfelelő keverési arányban a benzinbe, persze ha még nem járt le a szavatossága(van lejárata?). Bajt talán nem okoz, de legjobb, ha olyan motorod van, ami nem igényel ilyen-olyan felesleges adalékokat, mert ott már inkább a gépmunka segít, de ha nincsen rá az embernek pénze meg ideje szerelni, akkor talán tovább lehet húzni a motor élettartamát, halkabbá lehet tenni valamivel, persze kis kopásokra gondolok......)

Még ez jutott eszembe: Miért árultak régen ólompótló adalékot?: A kenést bizonyosan javítja, de vajon az oktánszámnövelés is cél volt, vagyis nem volt elegendő oktánszámú a benzinkutaknál kapható benzin?

Üdv. Gyula

[motorkami]

Én úgy tudom a történetet, hogy a II. világháború idején az oktánszám növelésére és ezzel a vadászrepülőgépek teljesítményének növelésére adagoltak nem ólmot, hanem ólomtetraetilt az üzemanyagba. Ugyanakkor azt tapasztalták, hogy az adalékolt üzemanyaggal járatott motoroknál lényegesen ritkábban fordult elő szelepbeégés.
Az így "feljavított" benzin a II. világháború után eltejedt a civil használatban is. Mivel kevésbé kellett szelepbeégéstől tartani, lehetett puhább anyagból gyártani a szelepülékekeket.
Miután a nyolcvanas-kilencvenes években felismerték az ólomtetraetil egészségkárosító hatását és az oktánszámnövelést - egy magyar származású kémikusnak köszönhetően, aki ezért Nobel-díjat is kapott (a neve nem ugrik be, bocsánat) - más módon oldották meg, az ún. ólommentes motorok szelepülékét ismét keményebb anyagból gyártották.
Az ólompótló adalék abban az átmeneti korban volt forgalomban, amikor még nagy számban voltak "ólmos" motorok, hatását nem ismerem, bizonyára az ólomtetraetil kenőhatását pótolta.
Magam részéről, ha háború előtti motort üzemeltetnék, nyugodtan használnám a mai ólommentest, ha pedig ólomtetraetiles motorom lenne, hajtanám addig ólommentessel, amíg jelentősen meg nem növekedne a szelephézag és akkor kicserélném a szelepülékeket.
Az ólompótló adalékot annak idején is szkeptikusan nézegettem, sokkal inkább jó marketinggel megtámogatott üzletnek gondoltam, mint "csodaszernek". De így vagyok minden más apró flakonban drágán árult adalékkal is.

[csacsa73]

Kimeritő válaszokat kaptam izomláza lett a szemmozgató idegemnek,tehát egy t5-höz nem kell ilyen cucc ok.

[motorkami]

Vannak olyan vélemények miszerint az ólomtetraetil a tűgörgőket is keni, magam részéről megelégszem a kétütemű motorolaj kenőhatásával.

---

Miért árultak régen ólompótló adalékot?: A kenést bizonyosan javítja, de vajon az oktánszámnövelés is cél volt, vagyis nem volt elegendő oktánszámú a benzinkutaknál kapható benzin?

Az ólompótló adalék csak az ólomtetraetil kenő hatását pótolta, oktánszámnövelő hatása nem volt.

[DCS]

Sziasztok! Jól emlékeztem, hogy láttam már egy dokumentumfilmet a témáról.
Megtaláltam és bemásolom ide az összefoglalót, szerintem érdemes végigolvasni:

"Hogyan mérgezte meg a világot a motorizáció, az üzemanyaggyártók mérhetetlen nyereségvágya.
Az ólomról már az ókori népek is tudták, hogy elmebajt, majd halált okoz.

Vannak, akik azt állítják, hogy az antik római társadalom mentális hanyatlásának egyik oka az ólomcsöveken érkező ivóvíz környékén keresendő, és hogy a két őrült uralkodó, Caligula és Néró is voltaképpen ólommérgezést szenvedett.

Kétezer év múltán csak annyival lettünk okosabbak, mi modern halandók, hogy ma már azzal is tisztában vagyunk, az ólomnak kis mennyiségben is komoly egészségkárosító hatása lehet. Az 1920-as években gyakran cikkezett erről az amerikai sajtó is, a legmegrázóbb történeteket az ólom-tetraetilt gyártó üzemek munkásai szolgáltatták a New York Times újságíróinak. E sajtóközlemények hatására országos beszédtéma lett a “bolond gáz”, az ólommérgezés okozta halál.

Az egész gyalázat az 1920-as évek elején indul: Thomas Midgley és csapata ekkor jött rá, hogy az ólom-tetraetilt tartalmazó benzin micsoda jó üzlet, hogy az etil-benzinként reklámozott hajtóanyag összehasonlíthatatlanul több pénzt hoz, mint az alkohol hozzáadásával finomított. Tudták ugyan, hogy az ólom és vegyületei mérgezőek – menet közben maga a kutató, Midgley is súlyos ólommérgezést szenvedett -, az extraprofit megszállottjai mégis az ólmozott benzint népszerűsítették. Az olyan józan gondolkodású és emberséges feltalálókat és nagyiparosokat pedig, mint amilyen Alexander Graham Bell vagy Henry Ford is volt, és akik a viszonylag költséges előállítású, de az emberi szervezetet nem mérgező üzemanyag, az alkoholos benzin forgalmazása mellett kardoskodtak, valósággal félresöpörték.

Időközben pár lelkiismeretes kutató – biokémikus, geológus, gyermekpszichiáter – szemléletesen, pontosan megfogalmazva nyilvánosságra hozta, milyen jóvátehetetlen károkat okoz az ólmozott benzin használata. Az 1960-as években azonban – negyven évvel az után, hogy pár lelkiismeretlen gazember állami támogatással “kibulizta” az ólmozott benzin verhetetlenséget – már látni lehetett, az ólom a világ minden szegletét megszennyezte, és hogy milliószámra butította, butítja el az embereket. A szervezetünkbe bekerülő ólom ugyanis nem tűnik el, megmarad a csontjainkban, fogainkban, szöveteinkben, sőt addig halmozódik fel bennünk, amíg a halálos dózist el nem éri. A kisgyermekek értelmi fejlődését különösen károsíthatja az ólom, vakságot, süketséget és epilepsziás görcsöket is okozhat náluk. A felnőtteknél “csak” súlyos vesebetegségekhez, a vérképző rendszer, a gyomor és a bélrendszer károsodásához vezethet. (Nem ebből a sorozatból, hanem más orvostudományi forrásokból tudható, hogy a szöveteinkben lerakódó ólom hosszú és körülményes gyógyászati beavatkozás során eltávolítható, de az ily módon meggyógyított embereknek a szellemi sérülésein, elbutulásukon, szétszórt figyelmükön, beszédzavarain nem lehet már segíteni.) Mindez azonban még nem volt elég ahhoz, hogy a motorizációnak kiszolgáltatott társadalmak fellázadjanak az ólmozott benzin ellen. Csak amikor a nagy forgalmú autóutak mentén levő állatkertek lakói sorra bénultak meg, pusztultak el, akkor lett ismét címoldalas téma az amerikai sajtóban az ólmozott benzin.

Az Amerikai Egyesült Államokban csak 1972-ben vezették be az úgynevezett ólommentes benzin használatát, idehaza pedig huszonhét esztendővel később. Az Európai Unió 2000. január 1-jétől tiltotta meg tagországainak az ólmozott üzemanyag használatát."

Üdv. Gyula

[motorkami]

Most már világos, mitől vagyok ilyen elbutult.