Alpok Túra Veterán Motorkerékpárral

[gesszti]

Arra gondoltam, hogy elindítom ezt a témát. Nem igazán találtam mást, és nem akartam szemetelni se azzal a néhány képpel, és leírással, amit a túráról szeretnék veletek megosztani. Remélem, nem untatlak majd vele benneteket. Emellett örömmel fogadnám, ha csatlakozna hozzánk néhány hasonlóan elvetemült veterános, mert hogy mi jővőre is jönni fogunk, az biztos. (mondom ezt úgy, hogy ma még csak ideértünk a bázisra, és bemelegítésképpen gurulgattunk erre-arra a környéken 50 km-t.) Az igazi túra holnap indul.

- - - Updated - - -

Út, a bázisra, Heinfels-be.


- - - Updated - - -

Érkezés a célhoz:


A szállás:


- - - Updated - - -

Első megálló a 0. napi túrán. (Pustertaler Höhenstrasse)
A Dráva egyik hídjánál:


- - - Updated - - -

Tovább a Dráva mellett:


Fent a Höhensrasse-n:


Egy kis hegyi falu 1500 m magasan


- - - Updated - - -

...és a többi, kicsit odébb:

[dafko54]

Nekem nem volt utánfutóm , így "lábon" kellett mennem Ausztriába .... JAWA 250 -Nesebar , Berlin CZ 175 , MZ TS 250 Radeberg, MZ TS 150 de "LUX" Várna, Kawasaki GPZ 1100 DFI La Rochelle . ( Tatra 2-603 , Oléron sziget Franciaország - na az volt a kaland ..... )Majd szedek elő képeket , ha valakit érdekel .

[UK]

ha valakit érdekel

Hát már hogyne érdekelne. Lehetne is nyitni egy új témát neki. Mondjuk: Egyszervolt túrák —¹címmel.

[sinter]

Minden tiszteletem a tiétek! Mondom én ezt egy kicsit irígykedve.
Gesszti szép az az Mz gratula hozzá! Nagyon szép helyeken jártok vele. Csak így tovább!

[gesszti]

Nekem nem volt utánfutóm

Persze, az is egy nagy kaland. Így viszont sokkal kényelmesebb. Csak annyi km megy az MZ-be, amit tényleg motorral érdemes megtenni. + az se hátrány, hogy otthonról hoztunk mindenféle finomságot, ellátmányt, így erre itt alig kell költeni. Csak friss kenyér, és hasonlók.

- - - Updated - - -

szép az az Mz

Csak az a fránya főtengelyszimering... grrrr... Asszem holnap viszek magammal 1 liter váltóolajat, és folytatom a ködösítést. :-)

[gesszti]

Ma hazaértünk szerencsésen. Kb. 1000 km motorozáson, és hasonló autós szakaszon vagyunk túl. Hamarosan készül a fényképes túraleírás, csak asszonyka jóvoltából nem fér el az anyag egy 32, és egy 16 gigás sd kártyán. Közben mentenem is kellett. Többezer fényképet kell átnézni, és osztályozni. :-)
Néhány kép előzetesben:


Végül mindenféle műszaki hiba nélkül sikerült megtenni a tervezett kilométereket. Utolsó reggel kellett adnom egy kicsi megszakítóhézagot neki, mert bekopott az újan felrakott megszakító a bütyökhöz. Ezen kívül csak a láncot spréztem reggelente. ÁVE MZ!

[gesszti]

Az első nap, első napi feladata volt, eljutni a Pennser Joch északi feljáratához, Vipitenoba. Laza, nem túl látványos 90 km-nek ígérkezett.

Itt egy tó, ott egy vár, amott egy híd, még nézőközönség is akadt néhány csacsi személyében...

- - - Updated - - -

Az első megállónk egy tó duzzasztójánál volt, ami már nem See, hanem Lago, hisz Olaszországban van. A Lago di Fortezza gátjánál költöttük el tízórainkat, és néhány megabájtnyi szabad helyet a memóriakártyán.


Aztán indultunk is tovább.


- - - Updated - - -

Folytattuk utunkat a Fiume Isarco mellett.

Majd irányba fordultunk, és a Rio Mareta hídján áthaladva megkezdtük az első hegyi szakaszt.

[taluga]

Én is kifejezném tiszteletem!
Ez tényleg jó kaland volt. Én is irigykedem most kissé.

[gesszti]

Szóval ott tartottunk, hogy elindultunk Felfelé a Penser joch-ra. Katonásan, ahogy illik. (1-2-1-2...)


Érdekes, ahogy 1800-2000 m magasságban már ritkul annyit a levegő, hogy észrevenni a motor járásán. Kevesebb oxigént kap, és gyengül. Oda kell figyelni, hogy folyamatosan pörögjön, mert kisebb fordulatszámon megfullad.


Jópofa volt, ahogy "száguldunk" felfelé 1-esben felbukkanunk a hágón, és az ott levő 60 motorosból 56 és fél bámul tágra nyílt szemmel, hogy "hátezhogykerültide"... :-)

- - - Updated - - -

Rövid pihenő után 50 km gurulás következett. 2210 m-ről a 300 m "magasan" levő Bolzano-ba ereszkedtünk le.

[gesszti]

Bolzanoban egy kis tekergés, és gps szidás után megtaláltuk a kivezető utat a túra legszebb része felé.

Mellesleg Bolzano nyakig van menekültekkel. Az összes parkban, útszélen, állomáson, mindenhol feketék... Szomorú, és egyben félelmetes látvány. Na, de térjünk vissza a túrához.

Észak-kelet felé vettük az irányt a Gardena hágó felé.

Az öreg kadett kezdett gyanús lenni...
Aztán...


- - - Updated - - -

Majd válaszút elé érkeztünk:

Most a Gardena felé vettük az irányt. A másikat meghagytuk jövőre. Valószínű, itt fogjuk folytatni az Alpok túrát.

...az út, meg csak ment fel, és fel... Ezek meg csak jöttek:

Mivel azt gondoltuk, hogy felértünk a csúcsra, szépen elfoglaltunk egy padot, és amíg gazdagék itták a 15 eurós sörüket a vendéglőben, mi meg elintéztük a sorsát vagy 15 deka jó falusi füstölt kolbásznak, a hozzá tartozó bucival, enyhén átlangyosodott kóla lájttal, és némi kilátással karöltve.

Figyelitek az időjárást? Nagy időjós túrázó szaktársak egész nyáron áztak... Legközelebb velünk kell jönni. :-) Valószerűtlenül kék ég, szikrázó napsütés, és ezt úgy nézzétek, hogy a pad kb. 2000 m tengerszint feletti magasságban volt.

Na, gondoltuk elindulunk lefelé, ha már a hágótáblát nem találtuk meg.

Aztán csak meglett az a tábla egy "dombocskával", és még kb. 200 m szinttel odébb. :-)

[gesszti]

Na, de nincs vége még a napnak. Még majd' 100 km-re voltunk a bázistól ekkor, és még csak 2 hágót másztunk meg a tervezett 5-ből. Iszkiri tovább.


A következő célpontunk a Valparola pass volt.



A tábla mellett, azon a tisztáson látszik egy kb. vízszintes csík... Igen, az ott az út, ahova megyünk. Itt elmorzsoltam egy üdvözlégyet honeckerhez, és mint a szél, elindultunk felfelé. (...mint a szél, ami tükör simára borzolja a Balaton vizét...)



Tiszta kőfejtő az egész...

A következő állomásunk a Falzarego pass lett volna, de úgy el voltam merülve a tájban, hogy elfelejtettem megállni. Szerencse, hogy asszonyka résen volt, és lefotózta a táblát.


Ez volt a 4. 2000 méter feletti hágónk ezen a napon. (ÁVE MZ!)

Elindultunk lefelé Cortina d'Ampezzo felé.



Itt elbúcsúztunk a Dolomitoktól, és észak felé fordultunk, vissza a Puszter völgybe.

Az utolsó hágó a Passo Cimabanche várt ránk a maga 1530 méterével. Szép, levezető etap volt a nagy hegyek után. A nap elindult lefelé, és egészen jó kontrasztos képet varázsolt elénk.



A Puszter völgybe visszaérve kiélveztük, milyen is szelni 4. fokozatban a km-eket. Csak úgy suhant az MZ. (volt egy kis lejtő...)



336 km mesés km után értünk vissza a bázisra.

4 este alatt sikerült feldolgoznom az első nap fényképeit, és a hibásak, nem tetszők, (és amelyik fényt kapott...) kiszórása után 838 fénykép örökíti meg ennek a varázslatos napnak az emlékét. Remélem egy kicsit át tudtam adni az élményből nektek.

Utóiratként jegyezném meg, hogy új ötlet született a kobakomban a mai nap folyamán. Jövő évben szeretnék szervezni egy Alpok Rally-t. Amennyire lehet veterán, de tulajdonképp bármilyen motorral, vagy valamiért különleges autóval lehetne nevezni. Lenne innen közületek erre érdeklődés?

A modiktól, és illetékesektől szeretném kérdezni, hogy folytathatom-e az eddigiekhez hasonlóan képekkel a túra bemutatását? Elférnek a képek? Még 2 nap van, ennél egy kicsivel kevesebb képpel.

[gesszti]

A második napot amolyan pihenő napnak terveztük. A Piave-n túli Dolomitok, túristák által kevésbé felkapott, Isten háta mögötti, zergeszaporító vidéki olasz tájai felé indultunk. Csak kisebb, kevésbé nehéz hágókat terveztünk. Passo Monte Croce 1636m, Sella Campigotto, 1790m, Sella di Razzo 1760m, Sella di rioda 1800 m, Plöcken pass 1357 m, és Kartitscher sattel 1530 m.

Első szakasz a Sesto és környéke. Ez még tele van túristákkal. Ráadásul épp valami biciklis versenyt rendeztek.


Ez milyen állat szerintetek?

Itt a feje - hol a feje... ;-)



Ez a kis kütyü, vagy 50-el száguldott el mellettünk...


Innen kezdődött aztán az igazi vidéki-hegyi Itália. Előbb Veneto, majd a Friuli tartomány.

A következő megállónk a Padola vízesésnél volt:


- - - Updated - - -


A gps-nek újfent rossz napja volt, így minden kis zeg-zug hegyi faluba bevitt bennünket. Mondjuk nem bántuk, csak nem haladtunk...

- - - Updated - - -

Lassacskán csak rátaláltunk a Piave folyóra.

...de előbb még sikerült ellőnünk a túránk talán legjobban sikerült fényképét:


Szóval, Piave:


A Piave alagút után újabb kis hegyi falvak következtek, míg rá nem találtunk a Sauris felé vezető útra.


Megkezdtük a mászást a Campigotto-ra. Na innentől igazi zergeszaporító a vidék. A kutya se jár erre. Méltatlanul. Nekem innentől a Sauris tóig tartó szakasz tetszett talán a legjobban a túra során.


- - - Updated - - -

A Campigotto után hamar átértünk a Sella di Razzo-ra. Alig volt lefelé gurulás, és mászás.


Itt nem is vacakoltunk sokat, mert várt bennünket a Sauris tó.

Figyeljétek a fenyőfákat... a lavina dolgozott egy kicsit a télen:

A fenyőfákból gondoltuk, hogy itt meg kéne állni, és jobban körül kéne nézni.


...de ha már első nap sikerült olyan jó helyen ebédezni, akkor, csak hogy ne szakítsuk meg ezt a szép hagyományt, a második napi kajálóhelyet is jól kiválasztottuk:


Itt elvoltunk kb. 1 órát. Kaja után még gondoltam, hogy készítek 1-2 jó képet, és kicsit lejjebb akartam sétálni a partoldalon. Na, itt egy akkora határ marhaszärba sikerült belelépnem, hogy felmerült bennem a gondolat, hogy ez nem is marha volt, hanem valami dinoszaurusz-féle. Cipőtakarítás után elindultunk, és sikerült is mennünk kb. 50 m-t...



Itt feltűnt a Sauris tó. Nem hazudtak a túraleírások. tényleg nem akármilyen a látvány, ahogy többszáz méter magasságból rálátni a tóra.

Na, de ha már láttuk messziről, nézzük meg közelről is. 18% lefelé...



- - - Updated - - -

Lago di Sauris:
-70 millio köbméter víz, mélység: ~136 m (Balaton mennyi is? 11?) Tengerszint feletti magasság 977 m.
A gátat Mussolini építtette (mint a legtöbbet, ami abban a korszakban épült a környéken). A Lumei folyó lett felduzzasztva. Aztán Mussolinit felhúzták egy lámpaoszlopra, a tó meg itt maradt:

Ezt milyen kéknek hívják? Én Cobranco után szabadon a "valószerűtlenül kék" jelzőt használtam rá. Megérte odáig elmenni...
...és a gát:


- - - Updated - - -

Ez az alagút még a tó mellett volt:


Szokták mondani, hogy az alagút végén a fényt kell követni. No, de melyik alagút, melyik végén? :-)

A tótól Ampezzo-ig volt még egy kis hegyes szakasz:


- - - Updated - - -

Ampezzo.


Innen kelet felé fordultunk a Tagliamento völgyében. Nem különösebben látványos, egyszerű helyváltoztatás volt egészen Tolmezzoig.


Itt megkaptuk az útbaigazítást egy táblától Ausztria felé, és A Fiume Tagliamento völgyet lecseréltük a Torrente But völgyére. A Fiume azt jelenti, hogy általában folyik benne valami. A torrente meg azt, hogy néha folyik. Na, most a Tagliamentoban lötyögött valamennyi lábmosó víz, de a But majdnem tök száraz volt. Talán a kavicsok közt csurgott valami h2o, de csak moll-okban mérhető mennyiségben.

Irány észak.


Végre elértük a Plöcken passra felvezető hágóutat. Ami azért volt jó, mert innentől jópár km-en keresztül nem kopott a 4. sebesség fogaskereke.


A hágón többrendbeli háborús emlék adta tudtunkra, hogy a két szomszédos völgy mindnekori lakói az idők folyamán mindig nagyon "szerették" egymást, és ide jártak fel "barátkozni" Szomorú mementója a múltnak ez a hely.

[movisz]

Saurisba a helyi sonkat kellett volna meg kostolni az igen

[gesszti]

Majd jövőre. :-) Ide vissza kell menni...

[gesszti]

El nézelődtünk itt fent egy kicsit.

Majd kielemeztük, hogy hogyan is lesz Olasz szélből Osztrák villany...

(mi meg egy nyamvadt radart se tudtunk felépíteni a hegytetőre a Mecsekben...) Nem hülék ezek a sógorok. Ott kell termelni villanyt, ahol csak lehet. Nem ott, ahol a zöldek drágán hirdetett birtokai vannak... Na mindegy, ezt csak egy kis mellékzönge a részemről.

A hágó Osztrák oldalán Mauthen városba ereszkedtünk le.


Az innen még visszalevő kb. 50 km már a tavalyi túránk ezen szakaszának remake-je. Mivel anno nagyon tetszett a Gail völg, így ezt választottam a Dráva völgyében levő sima egyszerű (és egyenes) főút helyett.

Találtunk egy jó kis völgyhidat, amin tavaly csak átmentünk körülnézés helyett.

Nézzétek csak a kis gyaloghidat... Volt magasság rendesen. Olyan 60-70 m-re saccoltam.

Érdekes, hogy milyen jól megfér a traktor mellett a garázsban a dájcseprecíz jármű. Nagyon tetszik ez a hozzáállásuk. Sok helyen látni ilyen összeállítást: Bolt, iskola, templom, bank, trágyakupac, istálló, gépszín. Bent a város közepén. Próbálja meg nálunk egy gazda, hogy trágyaszóróval átgurul a városon, és esetleg közben még beugrik a boltba is. Ott helyben kerékbe törnék. Karintiában ez valahogy magától értetődő, és hozzá tartozik a mindennapokhoz.



A hágó dokumentálása után már csak egy kis gurulás maradt vissza a napból.



Nemsokára fel is tűnt Heinfels vára, majd balról egy jó kis gépkereskedés, jobbról meg a város tábla. Megérkeztünk. 251 km-t sikerült ezen a napon is motorozni, jobbnál jobb helyeken. Minden méterét megérte. ÁVE MZ.