Sziasztok!
Egy pár szót írnék magamról veterán motoros vonatkozásban, ha megengeditek.
14 éves korom óta motorozok, egy Romet Kadettal kezdtem (ami többet volt rossz, mint jó) majd Simson S51N nyergében nyűttem az utakat. Hétköznapi használatra mindig is a megbízhatóságáról méltán híres Simsonokat választom, emelett úgy 2000-2001 tájékán elkapott a "vírus". Egy cimborám felújított egy D-Csepelt, engem meg ráültetett, hogy (alapjárat nem lévén) tartsam a gázt, amíg ő elintéz egysmást. Amíg ott hallgattam a frissen felújított-fúrt motor hangját, szolid "tortyogását", finoman adtam egy-két gázfröccsöt és üldögéltem a széles nyeregülésben, beleszerettem a Csepelekbe.
Aztán lett egy kis megtakarított pénzem, úgy gondoltam veszek rajta valami maradandót ahelyett, hogy elköltsem pillanatnyi szórakozásra. Így került hozzám életem első D-Csepele, meglehetősen hiányos állapotban. Elkezdtem komplettírozni és ahogy az lenni szokott, kerültek plusz alkatrészek. Addig-addig, lett egy másik vázam, egy harmadik és így tovább...
Közben látókörömbe kerültek egyéb típusú motorkerékpárok, lett Danuviám, Pannóniám, Simson Sr-2, IZS Planéta 3, BMW R-35, stb. pillanatnyilag főként alkatrészekben, bár az IZS és egy szürke Danuvia DMV 125 üzemképes.
(Mellékesen megjegyzem, az IZS-hez fűződnek életem legkonkrétabb motoros élményei, ez előtt a gép előtt egyszerűen nincs akadály. Amíg van töltés, kimegy a világból - alapjáraton. De annak aki ismeri, bizonyára nem kell bemutatni.)
Fő csapásirány továbbra is a Csepel maradt, ezen belül is a korábbi típusok: Csepel 100/48, 125/49, 125/50.
Célom egy 100/48-at felújítani és hivatalosan közlekedni vele, de ez még a jövő zenéje. (Rajtam kívülálló tényezők, pl. a bürokrácia útvesztői akadályoznak leginkább ennek kivitelezésében..)
Ennyit magamról dióhéjban, mindenkinek jó fórumozást, kellemes időtöltést!
Egy pár szót írnék magamról veterán motoros vonatkozásban, ha megengeditek.
14 éves korom óta motorozok, egy Romet Kadettal kezdtem (ami többet volt rossz, mint jó) majd Simson S51N nyergében nyűttem az utakat. Hétköznapi használatra mindig is a megbízhatóságáról méltán híres Simsonokat választom, emelett úgy 2000-2001 tájékán elkapott a "vírus". Egy cimborám felújított egy D-Csepelt, engem meg ráültetett, hogy (alapjárat nem lévén) tartsam a gázt, amíg ő elintéz egysmást. Amíg ott hallgattam a frissen felújított-fúrt motor hangját, szolid "tortyogását", finoman adtam egy-két gázfröccsöt és üldögéltem a széles nyeregülésben, beleszerettem a Csepelekbe.
Aztán lett egy kis megtakarított pénzem, úgy gondoltam veszek rajta valami maradandót ahelyett, hogy elköltsem pillanatnyi szórakozásra. Így került hozzám életem első D-Csepele, meglehetősen hiányos állapotban. Elkezdtem komplettírozni és ahogy az lenni szokott, kerültek plusz alkatrészek. Addig-addig, lett egy másik vázam, egy harmadik és így tovább...
Közben látókörömbe kerültek egyéb típusú motorkerékpárok, lett Danuviám, Pannóniám, Simson Sr-2, IZS Planéta 3, BMW R-35, stb. pillanatnyilag főként alkatrészekben, bár az IZS és egy szürke Danuvia DMV 125 üzemképes.
(Mellékesen megjegyzem, az IZS-hez fűződnek életem legkonkrétabb motoros élményei, ez előtt a gép előtt egyszerűen nincs akadály. Amíg van töltés, kimegy a világból - alapjáraton. De annak aki ismeri, bizonyára nem kell bemutatni.)
Fő csapásirány továbbra is a Csepel maradt, ezen belül is a korábbi típusok: Csepel 100/48, 125/49, 125/50.
Célom egy 100/48-at felújítani és hivatalosan közlekedni vele, de ez még a jövő zenéje. (Rajtam kívülálló tényezők, pl. a bürokrácia útvesztői akadályoznak leginkább ennek kivitelezésében..)
Ennyit magamról dióhéjban, mindenkinek jó fórumozást, kellemes időtöltést!
Komment