Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Etikai (?) kérdés

Collapse
X
 
  • Szűrők
  • Idő
  • Megjelenít
Clear All
new posts

    #16
    BeniP10&P21 eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    padlást takarít MÉH előtt őrködik vagy konzervál
    Előbb vagy utóbb mindenki ezt fogja csinálni ...Akkor jöttem rá hogy milyen súlyos ez a helyzet, amikor a mult héten munkába menet észleltem egy ócskavasszállitmányt amin egy kismotornak tűnő dolog volt. Csak az ülést és a kormányt láttam és az tünt fel, hogy több bowden van a kormányon mint általában! Képes voltam üldözőbe venni a teherautót, Közben már vasárban számolgattam 40-50 kg-ot hogy van -e annyi pénz nálam XD...lényeg volt, hogy megbizonyosodjak a dologról...A mérlegen kaptam el az autót, ott néztem fel a platóra hogy mit is hozott...az igazság az hogy kissé megtévesztett a látvány(meg is nyugodtam kissé hogy nem veszek semmitXD) a cucc egy agyváltós régi postásbicigli volt(ezért volt a plusz bowden és a szívatónak látszó kar) , babetta üléssel tuningolva. De értitek? LÁTNOM KELLETT! Ez csak azért ijesztő a számomra, mert soha nem érdekeltek a kismotorok
    OdinHEM, Che és 4 további látogató kedvelte ezt.
    "When you're miserable...you need someone...even more miserable than yourself."
    "Dneprs don't leak oil, they mark their territory!"

    Komment


      #17
      Na én még itt nem tartok. Bár jó anyám jó fék ebben. Az utánfutó nálam más tészta. Én a valós veterán motorokat nézem rajtuk és kérdem magamban. Miért nem a lábán megy? De ez más tészta.

      Nálam a tárolás a gyűjtés rákfenéje. P10-em a házban a folyosó végén parkol. "és ezzel járkálok" a p21 ami felújításra vár a garázsban, de az alkatrészek amit gyűjtök a p10 vagy valahol a könyvek mellett a polcon. Az ég alá tenni nincs kedvem semmit.

      wsievers, várom azt a pillanatot amikor én is üldözni fogom a színesbőrű fémgyűjtőket

      Komment


        #18
        Olvasgatva a hozzászólásokat ,eléggé megoszlik a véleményetek .Én a megszállott gyűjtögetők táborába tartozom .Halmozom a motorokat ,de fedett helyen tárolom őket .Eladni semmit nem szoktam ,esetleg csere.A MÉH-telepre szoktam járni ,sok jó cuccot lehet találni (sajnos ott). Hoztam komplett Pannónia blokkot ,itthon raktam a hengerbe benzint és rögtön indult .Ilyen is van .Terveim között az szerepel ,hogy majd valamikor az unokámnak adom mindet 30év múlva. Ha nem fogják érdekelni a motorok akkor jön az, amit Joker írt ,miszerint szeretnék az a hülye lenni .....Igazatok van abban ,hogy csak, egy motort lehet normálisan rendbe rakni ,de én arra törekszem ,hogy minél több fajta legyen az udvaromon. Én így gondolom ,mert szeretek bennük gyönyörködni.

        Komment


          #19
          Az a baj a halmozással, hogy az sincs ingyen, és ha valaki folyamatosan fölvásárol akkor nem biztos hogy föl tud is újítani és hiába áll fedett helyen akkor is tud romlani az állapot. És lehet eléri azt a pontot a vas hogy nem éri meg fölújítani csak esetleg szétszedni. Én is sokat gyüjtögetek, de az alkatrészekkel is van baj hogy az ember konzerválja.
          OdinHEM és Che kedvelte ezt.

          Komment


            #20
            Az biztos, hogy a tárolás és a konzerválás problémás. Főleg az előbbi, mert hiába próbálom konzerválni ha olyan sz.r helyen tudnám csak tárolni, ahol hamar elkezd újra tönkremenni.
            Sőt, az indiai (vagy hasonló egzotikus helyekről érkező) utángyártott ráfok képesek normális körülmények között is rozsdavirágokat növeszteni - legalábbis ez a tapasztalatom -, pedig elméletben a sértetlen bevonatot nehezebb kikezdenie a páratartalomnak.

            Ezért néztem csak olyan házakat, ahol nagy és jól megépített melléképület/pajta is van. Bár egy-két évig még nem fogok házat venni, de ez is szempont.
            There's a very fine line between "hobby" and "mental illness".

            Komment


              #21
              BeniP10&P21 eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
              Szerintem jobb egybe belekezdeni és azt befejezni.
              Tökéletesen egyetértek. Felújítás után a közben beszerzett "donor" alkatrészeket rendszerint jelképes összegért meghírdetem, vagy kiviszem valamelyik közeli börzére. Sok cimborám kiárul még ezt-azt belőle. Típusonként egy-egy tartalék blokkon kívül nem is igen tartok itthon pótalkatrészeket. (Talán csak pár kurrens, "pótolhatatlan" darabot.) A gyűjtögetés sokak (néha még a hozzátartozók) szemében is zavaró lehet.
              Röviden leírok egy tanulságos történetet:Gyermekkori barátommal esett meg. Lelkesen gyűjtötte az egykori DDR motorok alkatrészeit. MZ-s körökben legendás volt a híre. Sokszor emlegette, hogy a szülők egyre sandább pillantásokat vetnek az udvaron egyre csak növekvő motortemetőre. Másfél éve barátomat súlyos motorbaleset érte. Felépült, de jobb karját azóta sem tudja sok mindenre használni. Míg ő a kórházban lábadozott, a rokonság (nem titkoltan a motorok iránt érzett hirtelen felindulásból) szinte mindent eltüntetett az udvarról. Gyári zsírpapírba csomagolt alkatrészek mentek a MÉH-be.
              Mielőtt bárki a kaszáját kezdené egyenesíteni, azért azt hozzá kell tegyem, hogy a történet, és a körülmények ettől bonyolultabbak.
              Csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy bizony egy megértő család - rokonság - is kell, akik elviselik ezt a hobbit.
              Minket.

              Komment


                #22

                Komment


                  #23
                  Nekem is az a meglátásom hogy főleg a nők, asszonyok nem igazán értik meg hogy egy egy alkatrész mitől is értékes csak egy darab újabb lomot látnak benne.

                  Komment


                    #24
                    Én csak simán dugdosom a "lomokat" az asszony elől, a padláson szerencsére nem nagyon jár!
                    Nemrég a magamévá tettem egy P10-est, de azzal se nagyon terheltem, hagytam, hogy magától találja meg, mert nagyon ellene volt...!
                    A legbosszantóbb az egészben, hogy most meg azt mondja, hogy miért nem oldalkocsist vettem?!

                    Komment


                      #25
                      Intrepid eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                      A legbosszantóbb az egészben, hogy most meg azt mondja, hogy miért nem oldalkocsist vettem?!
                      Ne bosszankodj, szerintem ez már egy jó jel. Nem tudom milyen hangsúllyal mondta ezt a kedves asszonypajtás, de lehet már ő is azon gondolkodik hogy milyen lenne régi motoron - illetve az oldalkocsiban - utazni.
                      There's a very fine line between "hobby" and "mental illness".

                      Komment


                        #26
                        kollarg eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                        Ne bosszankodj
                        Csak annyiban "bosszantó", hogy ha előbb mondja, akkor rögtön oldalkocsist keresek, de igen, pont azért mondta, hogy akkor Ő abban utazhatna!

                        Komment


                          #27
                          Fiatalként én is elég gyakran találkozok a női ellenzékkel. Pedig ahogy ők a rongyosba járnak én úgy a börzére.
                          Ahogy ők a mostani divatot veszik pl cica nadrág... az se éppen mai találmány mondhatni utánagyártott darabok.
                          Pont mint a börzén is egyes darabok.

                          Komment


                            #28
                            Sziasztok!

                            Én is gondolkodtam már hasonlókon, mert hihetetlen mennyi motor, és azok közül is mennyi jó motor kallódik a világban. Viszont sajnos a begyűjtéshez tőke és elszántság kell, mert 1 öregember nehezen adja el amije van mert megdolgozott érte és évtizedekig használta, az unokája meg szívesen elviszi a méhbe, de ha szólsz neki, hogy "hülyegyerek én azt megvenném mert érték" akkor koppan egyet, hogy micsoda érték van nála és irreálisan magas összegekért kezdi árulni.

                            Én nemrég vettem egy 1967es P10est 2. tulajtól, de roppant bonyolult volt a papírozása. Sajnos az új tulaj papírozás nélkül vette meg az öregtől a motort, de forgalmi és a motorhoz tartozó papírok meg voltak, csak épp adásvételit nem írtak alá. Meg kellett keresni az első tulajt aki szerencsére 80 évesen de még él, viszont nem akart aláírni semmit mert valószínűleg ki akarjuk semmizni. Ugye a motort tőle már megvették, őt semmilyen költség nem terhelte volna, de nem volt hajlandó az aláírását adni érte. 3 hétnyi utánajárás után sikerült rávenni az öreget, hogy a polgármesteri hivatalban, hivatalos keretek között aláírjuk a papírokat, de csak úgy ment bele, hogy a polgármester lesz az egyik tanú. Viszont ajándékozásként töltötték ki a papírt, ami megemeli az átíratás összegét. Úgyhogy nagy nehézségek árán de végre megvan a motor és van mit bütykölni

                            Komment


                              #29
                              wsievers eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                              Akkor jöttem rá hogy milyen súlyos ez a helyzet, amikor a mult héten munkába menet észleltem egy ócskavasszállitmányt amin egy kismotornak tűnő dolog volt.
                              Velem hasonló eset történt, csak épp fordítva. Na nem a méhbe akartam vinni a motort, félreértés ne essék. Mikor épp megvettem és hoztam haza az egyik piros lámpánál álltam, mögöttem a motor egy trélerré alakított utánfutón, rajta még 1 halom vas amit alkatrész gyanánt kaptam. Megállt mellettem 1 70-80 év közötti öregember egy kis Marutival, erősen nézelődött hátrafelé, fel az utánfutóra, mikor kivehetővé vállt számára, hogy Pannónia akkor gyorsan letekerte az ablakot és izgatottan átkiabált: "Ugye ebből még motor lesz egyszer?" mondtam, hogy természetesen, akkor látszott az arcán a megnyugvás és sok sikert kívánt

                              Komment


                                #30
                                Nálam is hasonló a helyzet, bár én Izs párti vagyok, mert az van, de T5ös is volt nálam már, amit szerettem. Az ural, meg a nyg Simson is kedvenc, de én az a fajta vagyok, aki egyet tart, amit megpróbál rendbe hozni. Börzék, a net, meg maga a motor a műhelyben az agyára megy a páromnak, de láttam a szemében a csillogást, amikor az oldalkocsit nézte, ahogy előszedtem "poraiból", és fedett helyre tettem. Mivel, ha kész a motor, az következik.
                                A lányom (3 éves) velem van a műhelyben, mindenben segít, adja a szerszámokat, és amíg van most lehetőség, ül a motoron, és brümmög, hogy "Apa! Motorozzunk!" mivel neki már van egy akksis veterán kinézetű, amit imád, azzal jár lány létére minden felé.
                                Nem célom felhalmozni minden félét, de fáj a szívem, ha a MÉH telepen belefutok egy igazi veteránban hulladékként.

                                Komment

                                Ugrás az oldal tetejére
                                Working...
                                X