A Királyok Királyát áldjuk, az egek Urát, aki Szent István királynak adott égi koronát.
Szent István király, Magyarország fővédőszentje – Főönnep
OLVASMÁNY a Példabeszédek könyvéből
Szent István király intelme: Járjunk az igaz úton.
Hallgasd meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor megsokasodnak életed esztendei.
Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen vezetlek.
Semmi sem gátolja lépteidet, amikor jársz, és ha gyorsan szaladsz, akkor sem botlasz meg.
Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen ez a te életed!
Ne lépj a gonoszok ösvényére, és a gonosztevők útján ne járj!
Hagyd el s ne menj rajta tovább, kanyarodj el tőle, úgy folytasd utadat!
Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása, amely egyre világosabb, míg fényes nappal nem lesz.
A gonoszok útja olyan, mint a sötét éjszaka, maguk sem tudják, miben botlanak meg.
Fiam, figyelj szavaimra, nyisd ki füledet a beszédeimre!
Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében!
Mert élet annak, aki megleli őket, gyógyulás az egész testének.
Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.
Tartsd távol magadtól a száj hamisságát, távolítsd el az ajkak álnokságát!
Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása.
Egyengess sima utat a lábadnak, legyenek biztosak mind az útjaid.
Se jobbra, se balra ne térj le az útról, és a gonosztól tartsd távol a lábad.
Ez az Isten igéje.
(Péld 4,10-15.18-27)
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Légy áldott, Szent István
Előénekes: Minden föld dicsérje Istent, † dicső nevének zsoltárt zengjetek, * magasztaló éneket mondjato.
.
Hívek: Légy áldott, Szent István király!
E: Áldjátok Istenünket, nemzetek, * dicsőségéről éneket zengjetek.
H: Légy áldott, Szent István király!
E: Életet ő ad lelkünkbe, * s lábunkat meginogni nem hagyja.
H: Légy áldott, Szent István király!
E: Mindnyájan, kik félitek az Istent, † jertek, halljátok: * elbeszélem, mily nagy csodákat tett vélem.
H: Légy áldott, Szent István király!
E: Ajkam hozzá kiáltott, * nyelvem dicséretet mondott néki.
H: Légy áldott, Szent István király!
(Zsolt 65,1-2.8.9 és 16.17)
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonló!
Testvéreim!
Azt mondom nektek, sőt figyelmeztetlek titeket az Úrban: Ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon jártatják az eszüket. Elméjükre sötétség borult, elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye. Lelkileg eltompulva kicsapongásra adták magukat, és kapzsiságból mindenféle ocsmányságot művelnek.
Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztustól, ha valóban őrá hallgattok, és megtanultátok, hogy az igazság Jézusban van. Tehát eddigi életmódotokkal ellentétben vessétek le a régi embert, akit a csalóka vágyakozások romlásba döntenek. Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben! Öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonló, igaz és valóban szent teremtmény.
Ez az Isten igéje.
(Ef 4,17-24)
ALLELUJA
Ha megmaradtok tanításomban, valóban az én tanítványaim lesztek, * megismeritek az igazságot, s az igazság tesz szabaddá titeket. (Jn 8,31b és 32 – 5. tónus.)
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az okos ember a házát sziklára építette.
(
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült.
Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Ezek az evangélium igéi.
(Mt 7,24-29)
Elmélkedés:
Elmélkedés:
Keresztény bölcsesség
Volt egy király, aki szívesen járt álruhában a nép körében, hogy jobban megismerje az emberek életkörülményeit. Mesékben is gyakran találkozunk ilyennel, de a valóságban is, gondoljunk csak Mátyás királyra. A mi történetünkben a király egy este a cipészmesterhez tér be, aki szívesen látja őt vendégül, de fogalma sincs róla, hogy a királyt vendégeli meg. Elmeséli a munkáját, ami megélhetését biztosítja. Minden nap annyit keresek, ami elég a következő napra – mondja. Mire a király ezt kérdezi tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád.
Másnap a cipész arra ébred, hogy a városban kihirdetik, mindenütt hirdetményeken kifüggesztik a király rendeletét, hogy ettől a naptól fogva tilos a városban cipőket javítani. A cipész nem esett kétségbe. Kitalálta, hogy mostantól vizet fog hordani. Keresett is a vízhordással annyit, hogy este ismét vendégül tudta látni titokzatos vendégét. A király elcsodálkozott, hogy a cipész milyen hamar feltalálta magát, majd a vacsora után így búcsúzott tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád. A következő nap reggelére a király új rendeletet hozott: Tilos a városban vizet hordani. A cipész azt gondolta magában: Új munkát kell keresnem, mert ma is jön a vendégem. Akkor mostantól fát fogok hasogatni az embereknek. Ezzel megint keresett annyit, hogy megvendégelhette az álruhás uralkodót, aki ismét így köszönt el tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád. Másnap korán reggel megjelentek a cipésznél a király katonái és magukkal vitték. Páncélt adtak rá, kardot adtak neki, és ezt mondták: A király azt parancsolta, hogy őrizd a palotáját! Így aztán egész nap a palota kapuját őrizte, és nem tudott dolgozni. Este ezt gondolta magában: Nem kerestem semmit, de mégis vendégül kell látnom az ismeretlen embert. Mit tegyek? Eladta a kardot, az árán élelmet vásárolt, otthon gyorsan készített fából egy kardot az igazi helyett. Amikor a király megérkezett, elcsodálkozott, hogy ismét tele volt az asztal, mert arra számított, hogy elmarad a vendégelés. Meg is kérdezte a cipészt, hogy milyen munkával kereste meg mindennek az árát? A cipész mindent elmondott őszintén, még azt is, hogy most egy fakard van az igazi helyett a hüvelyében. A király ezt kérdezte tőle: És mi lesz holnap, ha a parancsnok ellenőrzi a felszerelésedet? Majd az Isten megsegít – felelte a cipész. Másnap reggel, amikor a cipész megérkezik a palotába, hogy őrizze azt, nagy tömeget lát. Éppen egy ember kivégzésére készültek, aki ártatlan volt egy ügyben, de ezt nem tudta bizonyítani, ezért halálra ítélték. Az uralkodó most már királyi öltözékben az emeletről figyelte az eseményeket. Kiadta a parancsot, hogy a cipész vegye elő a kardját és végezzen a bűnössel! Ekkor a cipész a nép, a katonák és a király füle hallatára hangosan imádkozni kezdett: Ha bűnös ez az ember, akkor lesújtok rá a kardommal. De ha ártatlan, akkor változzon át a kardom fává, hogy ne tudjak végezni vele. Ezzel kirántotta hüvelyéből a fakardot és magasra emelte. A király, akit ekkor már a cipész is felismert, felkiáltott: Mostantól te leszel a legfőbb tanácsadóm!
Ez a történet emlékeztessen bennünket ma, Szent István király ünnepén arra, hogy bölcsességre, leleményességre, szorgalmas munkára van szükség ahhoz, hogy országunk növekedjen, családunk erősödjön. Szent Istvánt egy szent és bölcs ember, Szent Gellért püspök nevelte és tanította, uralkodóként pedig sok bölcs ember segítette munkáját, de legfőképpen a krisztusi tanításra, a keresztény bölcsességre támaszkodott. Szent István király bölcs uralkodó volt. Az isteni bölcsesség felismertette vele, hogy szent az élet, szent a haza, szent a közösség, szent a család. Ha Istenre bízzuk jelenünket és jövőnket, akkor Isten megszenteli életünket, hazánkat, közösségeinket, családunkat. Megszenteli munkánkat és minden fáradozásunkat.
Az evangéliumi történet szintén a bölcsességről tanít. Az ostoba homokra építi házát, a bölcs ember sziklára. Az egyik összedől, a másik fennmarad a viharban. Adja Isten, hogy bölcsek, céltudatosak, szilárd jelleműek és munkaszeretők legyünk! Így építsük a földi országot és így törekedjünk a mennyei hazába!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Mindenható Istenünk! Köszönjük, hogy Szent István király személyében olyan államférfit adtál országunknak, aki nem csak magára, hanem nemzetére, és nem csak a jelenre, hanem a jövő évszázadaira is gondolt. A kereszténységgel olyan útra állította a magyar népünket, amely biztosította számunkra a fennmaradást. Tudta, hogy ültetni kell, jövőt kell tervezni, építeni. Tudta, hogy sziklaszilárd alapokra van szükség, hiszen a változó időkben számos veszély fenyegeti az egyéneket, a közösségeket és a nemzeteket. Add, hogy Szent István király példája ösztönözzön bennünket arra, hogy keressük a szilárd alapokat, amelyre házat, otthont és hazát lehet építeni hittel, keresztény bölcsességgel és becsületes munkával.
Tetszik
Hozzászólás
Szent István király, Magyarország fővédőszentje – Főönnep
OLVASMÁNY a Példabeszédek könyvéből
Szent István király intelme: Járjunk az igaz úton.
Hallgasd meg, fiam, fogadd el szavaimat, akkor megsokasodnak életed esztendei.
Megmutatom neked a bölcsesség útját, egyenes lesz az út, amelyen vezetlek.
Semmi sem gátolja lépteidet, amikor jársz, és ha gyorsan szaladsz, akkor sem botlasz meg.
Tartsd meg intelmemet, ne tágíts tőle! Őrizd meg, hiszen ez a te életed!
Ne lépj a gonoszok ösvényére, és a gonosztevők útján ne járj!
Hagyd el s ne menj rajta tovább, kanyarodj el tőle, úgy folytasd utadat!
Az igaz ember útja olyan, mint a hajnal pirkadása, amely egyre világosabb, míg fényes nappal nem lesz.
A gonoszok útja olyan, mint a sötét éjszaka, maguk sem tudják, miben botlanak meg.
Fiam, figyelj szavaimra, nyisd ki füledet a beszédeimre!
Ne téveszd el őket soha a szemed elől, és őrizd meg a szíved közepében!
Mert élet annak, aki megleli őket, gyógyulás az egész testének.
Nagy gonddal őrizd a szívedet, mert hiszen belőle indul ki az élet.
Tartsd távol magadtól a száj hamisságát, távolítsd el az ajkak álnokságát!
Egyenest előre nézzen a szemed, legyen egyenes a szemed pillantása.
Egyengess sima utat a lábadnak, legyenek biztosak mind az útjaid.
Se jobbra, se balra ne térj le az útról, és a gonosztól tartsd távol a lábad.
Ez az Isten igéje.
(Péld 4,10-15.18-27)
VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Légy áldott, Szent István
Előénekes: Minden föld dicsérje Istent, † dicső nevének zsoltárt zengjetek, * magasztaló éneket mondjato.
.
Hívek: Légy áldott, Szent István király!
E: Áldjátok Istenünket, nemzetek, * dicsőségéről éneket zengjetek.
H: Légy áldott, Szent István király!
E: Életet ő ad lelkünkbe, * s lábunkat meginogni nem hagyja.
H: Légy áldott, Szent István király!
E: Mindnyájan, kik félitek az Istent, † jertek, halljátok: * elbeszélem, mily nagy csodákat tett vélem.
H: Légy áldott, Szent István király!
E: Ajkam hozzá kiáltott, * nyelvem dicséretet mondott néki.
H: Légy áldott, Szent István király!
(Zsolt 65,1-2.8.9 és 16.17)
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonló!
Testvéreim!
Azt mondom nektek, sőt figyelmeztetlek titeket az Úrban: Ne éljetek úgy, mint a pogányok, akik hiábavalóságokon jártatják az eszüket. Elméjükre sötétség borult, elidegenedtek az istenes élettől tudatlanságukban, amely szívük megátalkodottságának következménye. Lelkileg eltompulva kicsapongásra adták magukat, és kapzsiságból mindenféle ocsmányságot művelnek.
Ti azonban nem ezt tanultátok Krisztustól, ha valóban őrá hallgattok, és megtanultátok, hogy az igazság Jézusban van. Tehát eddigi életmódotokkal ellentétben vessétek le a régi embert, akit a csalóka vágyakozások romlásba döntenek. Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben! Öltsétek magatokra az új embert, aki Istenhez hasonló, igaz és valóban szent teremtmény.
Ez az Isten igéje.
(Ef 4,17-24)
ALLELUJA
Ha megmaradtok tanításomban, valóban az én tanítványaim lesztek, * megismeritek az igazságot, s az igazság tesz szabaddá titeket. (Jn 8,31b és 32 – 5. tónus.)
† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Az okos ember a házát sziklára építette.
(
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Mindaz, aki meghallgatja szavaimat és szerintük cselekszik, ahhoz az okos emberhez hasonlít, aki a házát sziklára építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, és nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült.
Aki viszont hallgatja szavaimat, de nem követi azokat, ahhoz az ostoba emberhez hasonlít, aki a házát homokra építette. Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, az összedőlt, és nagy romhalmaz lett belőle.
Ezzel Jézus befejezte beszédét. A nép elragadtatással hallgatta tanítását, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.
Ezek az evangélium igéi.
(Mt 7,24-29)
Elmélkedés:
Elmélkedés:
Keresztény bölcsesség
Volt egy király, aki szívesen járt álruhában a nép körében, hogy jobban megismerje az emberek életkörülményeit. Mesékben is gyakran találkozunk ilyennel, de a valóságban is, gondoljunk csak Mátyás királyra. A mi történetünkben a király egy este a cipészmesterhez tér be, aki szívesen látja őt vendégül, de fogalma sincs róla, hogy a királyt vendégeli meg. Elmeséli a munkáját, ami megélhetését biztosítja. Minden nap annyit keresek, ami elég a következő napra – mondja. Mire a király ezt kérdezi tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád.
Másnap a cipész arra ébred, hogy a városban kihirdetik, mindenütt hirdetményeken kifüggesztik a király rendeletét, hogy ettől a naptól fogva tilos a városban cipőket javítani. A cipész nem esett kétségbe. Kitalálta, hogy mostantól vizet fog hordani. Keresett is a vízhordással annyit, hogy este ismét vendégül tudta látni titokzatos vendégét. A király elcsodálkozott, hogy a cipész milyen hamar feltalálta magát, majd a vacsora után így búcsúzott tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád. A következő nap reggelére a király új rendeletet hozott: Tilos a városban vizet hordani. A cipész azt gondolta magában: Új munkát kell keresnem, mert ma is jön a vendégem. Akkor mostantól fát fogok hasogatni az embereknek. Ezzel megint keresett annyit, hogy megvendégelhette az álruhás uralkodót, aki ismét így köszönt el tőle: És mi lesz holnap, ha elveszíted a munkád? Holnap este is eljövök hozzád. Másnap korán reggel megjelentek a cipésznél a király katonái és magukkal vitték. Páncélt adtak rá, kardot adtak neki, és ezt mondták: A király azt parancsolta, hogy őrizd a palotáját! Így aztán egész nap a palota kapuját őrizte, és nem tudott dolgozni. Este ezt gondolta magában: Nem kerestem semmit, de mégis vendégül kell látnom az ismeretlen embert. Mit tegyek? Eladta a kardot, az árán élelmet vásárolt, otthon gyorsan készített fából egy kardot az igazi helyett. Amikor a király megérkezett, elcsodálkozott, hogy ismét tele volt az asztal, mert arra számított, hogy elmarad a vendégelés. Meg is kérdezte a cipészt, hogy milyen munkával kereste meg mindennek az árát? A cipész mindent elmondott őszintén, még azt is, hogy most egy fakard van az igazi helyett a hüvelyében. A király ezt kérdezte tőle: És mi lesz holnap, ha a parancsnok ellenőrzi a felszerelésedet? Majd az Isten megsegít – felelte a cipész. Másnap reggel, amikor a cipész megérkezik a palotába, hogy őrizze azt, nagy tömeget lát. Éppen egy ember kivégzésére készültek, aki ártatlan volt egy ügyben, de ezt nem tudta bizonyítani, ezért halálra ítélték. Az uralkodó most már királyi öltözékben az emeletről figyelte az eseményeket. Kiadta a parancsot, hogy a cipész vegye elő a kardját és végezzen a bűnössel! Ekkor a cipész a nép, a katonák és a király füle hallatára hangosan imádkozni kezdett: Ha bűnös ez az ember, akkor lesújtok rá a kardommal. De ha ártatlan, akkor változzon át a kardom fává, hogy ne tudjak végezni vele. Ezzel kirántotta hüvelyéből a fakardot és magasra emelte. A király, akit ekkor már a cipész is felismert, felkiáltott: Mostantól te leszel a legfőbb tanácsadóm!
Ez a történet emlékeztessen bennünket ma, Szent István király ünnepén arra, hogy bölcsességre, leleményességre, szorgalmas munkára van szükség ahhoz, hogy országunk növekedjen, családunk erősödjön. Szent Istvánt egy szent és bölcs ember, Szent Gellért püspök nevelte és tanította, uralkodóként pedig sok bölcs ember segítette munkáját, de legfőképpen a krisztusi tanításra, a keresztény bölcsességre támaszkodott. Szent István király bölcs uralkodó volt. Az isteni bölcsesség felismertette vele, hogy szent az élet, szent a haza, szent a közösség, szent a család. Ha Istenre bízzuk jelenünket és jövőnket, akkor Isten megszenteli életünket, hazánkat, közösségeinket, családunkat. Megszenteli munkánkat és minden fáradozásunkat.
Az evangéliumi történet szintén a bölcsességről tanít. Az ostoba homokra építi házát, a bölcs ember sziklára. Az egyik összedől, a másik fennmarad a viharban. Adja Isten, hogy bölcsek, céltudatosak, szilárd jelleműek és munkaszeretők legyünk! Így építsük a földi országot és így törekedjünk a mennyei hazába!
© Horváth István Sándor
Imádság:
Mindenható Istenünk! Köszönjük, hogy Szent István király személyében olyan államférfit adtál országunknak, aki nem csak magára, hanem nemzetére, és nem csak a jelenre, hanem a jövő évszázadaira is gondolt. A kereszténységgel olyan útra állította a magyar népünket, amely biztosította számunkra a fennmaradást. Tudta, hogy ültetni kell, jövőt kell tervezni, építeni. Tudta, hogy sziklaszilárd alapokra van szükség, hiszen a változó időkben számos veszély fenyegeti az egyéneket, a közösségeket és a nemzeteket. Add, hogy Szent István király példája ösztönözzön bennünket arra, hogy keressük a szilárd alapokat, amelyre házat, otthont és hazát lehet építeni hittel, keresztény bölcsességgel és becsületes munkával.
Tetszik
Hozzászólás
Komment