Hajtsuk meg fejünket!

[zahi]

Szép kis hely , már megfordultam ott egy párszor !

[Che]

Szervusztok!





Emlékezzünk!


Üdvözlettel:Che

[mir-mur]

Emlékezzünk!

Ha már emlékezünk, ne feledkezzünk meg GÖNCZ ÁRPÁDRÓL ! Ő az általam legjobban tisztelt politikus ! Ha ő nincs, 89- ben H.Balázs belügyminiszter tankokkal löveti szét a taxis blokádot ! Minden tisztelet ÁRPI bácsinak !

[kicsi76]

Igen, mostantól október 6-nak újabb apropója van. Talán az egyetlen hiteles politikus Árpi bácsi volt. Mindig a jóindulatot a segítőkészséget, a kompromisszumkeresést éreztem minden szavába, minden mozdulatába, de talán még a tekintetében is. És igen, talán Ő volt, van és mindig is Ő lesz Magyarország legszeretettebb embere.
https://www.youtube.com/watch?v=UJRM8tSUscU

[taluga]

Ha már emlékezünk, ne feledkezzünk meg GÖNCZ ÁRPÁDRÓL ! Ő az általam legjobban tisztelt politikus !

Ezzel én is így vagyok!

Féltve őrzött kincsem a Gyűrűk Ura egy példánya (ő fordította), elején a kézzel írt bejegyzéssel: "Szeretettel Attilának. Göncz Árpád"

[Che]

Emlékezzünk szeretettel Motorkamira,Gyula Bá-ra és mindazon fórumos társunkra,kiknek halála esetleg nem jutott tudomásunkra!Emlékezzünk továbbá azokra is,legyenek azok veteránosok,vagy sem akik az országutakon lelték értelmetlen halálukat!

[apacsavo]

Kedves Barátom!
Őszintén örülök e néhány keresetlen szónak melyben rámutattál a humánum és az értelem,érzelem-e nemes ünnepére!Igen!Emlékezzünk!Mindenkinek vannak ezen a téren lerovandó adósságai az eltávozottak iránt!De azért van ez ünnep már ősidők óta hogy ilyenkor mindenki eltudjon mélyedni saját vesztesége felett érzett gyászában és e jelképes cselekedettel kissé bűnbocsánatot nyerünk magunk előtt!Könnyebbül nehéz lelkünk................na és jó alkalom az unokának megmutatni a töklámpa faragás rejtelmeit!
U.I: Ezt feloldásképp muszály volt ide írni hogy ne legyen oly komor ez a rovat!

[mir-mur]

Emlékezzünk szeretettel Motorkamira,Gyula Bá-ra és mindazon fórumos társunkra

Ha már sajnos neveket kell említeni, ne feledkezzünk meg Hegedűs Barnáról ! t-5 kisfia is közénk tartozott.

[wsievers]

"Élelmiszerünket felhasználtuk, az utolsó töltény csőre töltve. Budapest védői választhatnak a kapituláció vagy a harc nélküli lemészárlás között. Az utolsó harcképes német részekkel, honvédekkel és nyilaskeresztesekkel együtt offenzív módon új harci és ellátási bázist keresek.2. Február 11-én sötétedés beálltával kitörök. Kérek felvételt Szomor–Máriahalom térségében.3. Fényjelzés: kétszer zöld = saját csapat.4. Erők: németek 23 900, ebből 9600 sebesült; magyarok 20 000, ebből 2000 sebesült; civilek 80-100 000.”1945. február 11., 17.50"
Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok



Jelszó: Kitörés! Nem hátrálunk!

Rekviem

Egyedül ült, a szürke félhomályban.
Halálos gond, tartja hatalmában.
Támadni kell, vagy várni, hogy ő támad.
S ha gyorsan nem győz, úgy győzhet-e harcában?

Forró nyár volt, hosszú útra mentek.
Trombita szólt, és harci dob pergett.
Büszke zászlók, a szélben táncra keltek.
Nem tudhatták, vesztükbe menetelnek.

Múlt az idő, a nyárból kétszer ősz lett.
Az őszből tél, a fény itt már nem győzhet.
Megdermedt a táj, merre csak szem ellát.
Hólepel fedi a halott hősők arcát.

Hideg szél fúj, a fegyverzaj elült már.
A kéz lehull, az élet lassan elszáll.
Bealkonyul, a sötétség erősebb.
Elszabadul, s éj lepi a földet.

És a hó csak hull - megfagy a föld és a szív.
És a hó csak hull - arcodra dermed a kín.
És a hó csak hull - ez győz le nem az ellenség.
És a hó csak hull - belevesz álom és reménység.

Budapest ostroma a második világháború egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő városostroma volt. Attól a naptól kezdve, hogy az első szovjet harckocsi megjelent a magyar főváros határában és a vörös hadsereg teljes egészében elfoglalta Budapestet, 102 nap telt el! Ezzel szemben Berlin mindössze 14 nap, Bécs pedig 6 nap alatt esett el.

[Ricsi95D]

96 éve, 1920. június 4-én írták alá a magyar kormány megbízottai a gyalázatos trianoni békediktátumot. Egy ország feldarabolásának, egy nép megalázásának pillanata volt ez. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, 10 percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek, iskolák. A ratifikáció is gyászkeretben jelent meg. Az első világháború veszteseiként nem számíthattunk jóindulatra, a tárgyalásokra, egyeztetésekre, az új határok kijelölésére nem hívták meg az ország képviselőit, hanem egyszerűen kész tények elé állították őket. Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője így fogalmazott, amikor 1920 januárjában megmutatták nekik a „békeszerződés” tervezetét: „”¦a békefeltételek lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok”¦” A határok igazságos korrigálása érdekében gróf Teleki Pál földrajztudós elkészítette a „Vörös térképet” = carte rouge, amely megmutatta a Nagy Magyarország lakosságának etnikai hovatartozását, vörös folt jelezte a magyar népességet. Azonban mindez hiábavaló volt. A szomszédos népek vezetőinek hazugságai, csalásai (pl. áradás idején nézték meg a határkijelölők az Ipoly-folyót), a győztes hatalmak rosszindulata (főleg Franciaország hajthatatlansága), közönye erősebbnek bizonyult az igazságnál: elcsatolták Hazánktól Felvidéket, Erdélyt, Kárpátalját, Délvidéket, rengeteg színmagyar településsel. Az ország területe 282 000 km2-ről 93 000 km2-re csökkent, csaknem 2,5 millió magyar került idegen fennhatóság alá. Alkalmatlanná tették az országot a katonai visszavágásra, elvették az ipar és az erdők nagy részét. Még a háborút kirobbantó Németországgal szemben sem történtek ilyen mértékű terület elcsatolások. A közvélemény elfogadhatatlannak tartotta ezt, bizonyos, hogy az igazságtalan békediktátum sodorta Magyarországot kényszerpályára. Az 1938-as első, majd az 1940-es második bécsi döntés visszaadta hazánknak Felvidék magyarlakta részeit, Észak-Erdélyt és Székelyföldet. A visszatérést mindenhol kitörő örömmel fogadták a magyarok, sőt néhol a többi nép is.
A II. világháborút követően (párizsi béke) azonban ismét visszaállították a trianoni határokat, a közel 50 éves kommunista uralom alatt pedig még a határkorrigálás reménye is szertefoszlott.
Fontos, hogy a mai rohanó, pénzhajszoló világban megemlékezzünk erről a nemzeti tragédiáról, mely alapjaiban befolyásolta Hazánk XX. századi történelmét. Ha tehetjük, látogassuk meg az elszakított területeken élő magyar testvéreinket, éreztessük velük, hogy ÖSSZETARTOZUNK! Az 1000 éves országhatárt pedig őrizzük meg emlékezetünkben!
Ez az 1938-as országzászló az első bécsi döntés, Felvidék déli részének visszacsatolása után díszítette Palást központját.
Az emlékező szöveget a Magyarok Krónikája, A XX. század Krónikája, A II. világháború legnagyobb csatái Magyarországon, A Történelem IV. című könyvek valamint saját ismereteim alapján írtam.
Lektorálta: Bánfai Adrienn

[mátéapu]

a nemzeti tragédiáról,

Ki hallott olyat,hogy valamelyik háborúban,lázadásban egy fegyvergyáros-vagy családtagja"hősi"halált halt?Ők sütik a pecsenyét és kavarják a s...........!

[Che]

Szervusztok!

A temetőkben ezen a késő estén talán a mécsesek az utolsókat pislogják,azon emberek emlékére,kik egy családhoz,vagy egy közösséghez tartoztak.

Sajnos a fórum történetében is vannak emberek,akikkel már soha nem fogunk találkozni és soha nem olvashatjuk írásaikat,melyekkel segíteni kívántak egy közösségért.

Emlékezzünk rájuk szeretettel,még akkor is,ha soha nem volt rá lehetőség,hogy kezet fogva egymás szemébe nézhessünk!

Emlékezzünk Motorkamira,Gyula Bá-ra és Hegedűs Barnára,-ők azok akiknek halálhíre eljutott a fórum tagjaihoz!

Emlékezzünk továbbá az utakon értelmetlen halált halt motorostársainkra!

Főhajtással:Che

[Che]

Szervusztok!

Nemzeti gyásznap van,a nemzet fájdalommal emlékezik az Olaszországban busz balesetben tragikusan meghalt gyerekekre és tanáraira.Nagyon szomorú eset ez,mert fiatal életek mentek el pillanatok alatt,akik előtt az élet még teljes egészében nyitott volt és bármi lehetett volna belőlük az évek folyamán.
A hatóságok vizsgálják ennek a tragikus eseménynek az okait,de akármi is lesz a vizsgálat eredménye,ez a baleset és annak következménye már soha nem lesz visszafordítható.
Az ember ilyen eseményről hallva,-magába száll,-megáll egy pillanatra és elgondolkodik,-miért kellet ennek megtörténni? Megválaszolni nem tudja a magának feltett kérdést,csak valamilyen,belső együttérzést érez a tragikus esemény áldozatainak közvetlen hozzátartozóival,akiknek az esemény végtelen,az életük további idejére kiterjedő idejére árnyékot borít.Hiába engednek majd ki a fagyok és jön el a tavasz,hiába rügyeznek és virágoznak ki a fák,az Ő szívükben megmarad a fájdalom és a vigasztalanság,-melyben osztozom,-bár ez nem sokat jelent.

A nemzeti gyásznap alkalmából szeretnék megemlékezni,azokról az emberekről,akik kihűléses halált szenvedtek a Magyarországon,az elmúlt 2016-os évben és a számuk egy kevéssel meghaladta a száz főt.A hivatalos médiák,csak egész szűkszavúan számolnak be egy-egy ilyen tragikus fagyhalálról és az Ő esetükről egy politikus sem emlékezik meg remegő szájjal,könnyeket törölgetve a szeme sarkából és a nemzeti lobogót sem engedik félárbócra sehol az országban,de ettől még ez is tragédia.Igaz ezeknek az embereknek egy része a társadalom perifériájára szorult,-lehet talán van benne önhiba is bőven,-de ettől még emberek.Mások elagottak,elhagyatottak,akikre,már a család sem figyel (milyen család is az ilyen) és a saját otthonaikban fagynak meg fűtést nélkülözve,vagy az erő,vagy a fűtőanyag hiányában.

Szomorú események ezek,mert az ember él és élni akar,van aki úgy megy el,hogy még el sem kezdte az életet,van aki úgy,hogy már a javát leélte,-nekem minden értelmetlen halál fáj és nagyon elszomorít.

Che

[Che]

Szervusztok!

Vártam és vártam,-hátha valakinek eszébe jut,de az unkák hallgattak és nem borultak le a sírok előtt!https://youtu.be/3CIA8YmPTC0

[Atti69]

A mai nap az emlékezésről, elment szeretteinkről szól. Hálával emlékezem,s az idő rövidsége bánt amit a szüleimmel tölthettem. Ide a fórumra a vidám arcom tolom..