Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Főtengely kiegyensúlyozása

Collapse
X
 
  • Szűrők
  • Idő
  • Megjelenít
Clear All
new posts

  • #46
    merre is laksz ? ....................................

    Komment


    • #47
      No, nekem több kérdésem lenne, én láncfűrészt és fűkaszát szerelgetek hobbi szinten.
      Többen írtak itt a nagyon precíz gördülősínes kiegyensúlyozóról, meg a két csúcs között megforgatásról. nekem van egy harmadik ötletem: Mi lenne ha a főtegelyt a saját csapágyaiban forgatnám meg? Ha jó állapotú a csapágy, akkor pontosan akkora futáspontosságot biztosít, mint ami üzem közben is megvan ,szerintem ennél pontosabb nem kell. Tehát így nem kell más, csak két azonos helyzetű V bevágás párhuzamos lemezeken, melyek között elfér a két sonka. ezekbe a V prizmákba - melyek helyzetét vízszintesre hoztuk - bele kell fektetni a főtengelyen lévő csapágyakat, így meg kelet forgatni, illetve lehet egyensúlyozni is.
      Ez így felvet valamilyen aggályt, amit én nem láttam be?

      A centírozáshoz én egy érdekes megoldást találtam:
      Van egy mágneses prizmám, amibe bele tudom fektetni az egyik csapágyfelületet úgy, hogy a főtengely a mágneses vonzás miatt nem billen le. Ebbel a prizmában megforgatom, és a mérőórával a másik csapágyfelület ütését mérni tudom.

      Kérdésem még:
      Jól értem, hogy a kiegyensúlyozó furatot a méréskor elhelyezett szükséges ellensúlyokkal ellentétes oldalra, de azonos sugárra kell elhelyezni? Tehát az ellensúlyok tömegének és a főtengely anyagának ismeretében ki lehet számolni a szükséges furatátmérőt. Vagy hogyan döntöm el, a számítás alapján, hogy hol van a tehetetlenségi nyomatéki középpont, és ezt melyik irányban kell kompenzálni? Különböző sugarakon mérve eltérő kiegyensúlyozási tömegek adónak. Melyik sugáron kell mérni ezek közül? Merthogy a számítás eredménye egy százalékos szám, ebből hogyan következtetek ezekre?
      Mi van, ha nem könnyítek, hanem az ellenkező oldalon nehezítek? pl kiöntöm ólommal a furatot? Ekkor nincs térfogatváltozása a forgattyús térnek (2T elősűrítés miatt fontos)? Fűkaszánál a nyomatéknövekedés előnyös is lehet - láncfűrésznél nem annyira.
      Szó esett itt arról is, hogy első körben ne a főtengelyhez nyúljunk, hanem a dugattyúhoz és a hajtórúdhoz, és csak az ezen felül szükséges részt korrigáljuk a főtengelyen.
      Hogyan? reszelgetek és méregetek? Ha jó értettem ,akkor az egyenesen mozgó alkatrészekből kétszer annyi tömeget kell levenni a kiegyensúlyozáshoz, mint a forgó alkatrészekből, mivel az egyenesen mozgó tömegek felével kell számolni. Ha ezt figyelembevesszük, akkor mégiscsak a főtengely és a forgattyúscsap, meg a hajtórúd alsó részének babrálása a hatásosabb beavatkozás, igaz?

      A láncfűrészek és fűkaszák főtengelyei nem körsonkásak, ezért ha a könnyítést a forgattyús karba kell tenni, az jelentősen gyengítheti a forgattyús kart. Ebben az esetben jobb lehet inkább a sonkaoldalt súlyozni? Vagy kombinált vegyes megoldás? megengedhető méretű furat a forgattyús karba, vagy a forgattyús csapba, és ha ez nem elég, akkor ezen felül még ólommal kiöntött furatokat a sonkákba súlyozásként?
      Működne?

      Komment


      • #48
        Húúú!
        Ez kissé bonyolult (nekem)Próbáld meg Zahit privátba megkérdezni ő fejből megmondja a frankót.Saját gépész tapasztalataim szerint nem szükséges külön igazgatni a sullyozáson,mert a működést kevéssé befolyásolja,csak a tartósságnál számítana.Az pedig a gépkezelőtől függ,ebben rosszak a tapasztalataim....
        Utoljára szerkesztve a következő által: mátéapu; 2020 szept. 12, 13:14.
        Atti69, zahi és 2 további látogató kedvelte ezt.
        "Rohan az életed és rohan az út.Elmarad mögötted lassan a múlt.Nem tudod biztosan,hogy hová is mész,de úgy is észre veszed ha oda érsz."V.A.

        Komment


        • #49
          citera eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
          A centírozáshoz én egy érdekes megoldást találtam:
          Töltsd le Ternai Motorkerékpár könyvét
          Ternai Zoltán - A motorkerékpár - Free Download PDF
          és a 277 oldaltól szépen elmagyarázza a kiegyensúlyozást
          Atti69, zahi és 3 további látogató kedvelte ezt.

          Komment


          • #50
            Á él a fórum! Örülök!

            Köszönöm a könyvet!

            Komment


            • #51
              Üdvözlet!
              Megnéztem a Ternai féle kiegyensúlyozási eljárást. első ránázásre nekem úgy tűnik, nem egyezik meg a témaindító hozzászólásban levezetett mérési és számítási eljárással - de ezen még gondolkodnom kell.
              Megpróbálom összefoglalni, őket azért, hogy lássuk, jól értem-e? :

              Ternai féle kiegyensúlyozási eljárás:
              Az alternáló tömegek 50%-át javasolja kiegyensúlyozni. Ezt a tömeget a főtengelyre és hajtórúdra felszerelt komplett dugattyú vízszintes helyzetű mérlegre helyezésével méri ki, ahol a dugyattyút a csapszegnél kell feltámasztani, hogy a hajtórúd tömegének a valóságnak megfelelő hányada nyomja a mérleget. A kiegyensúlyozás ellenőrzésekor e tömeg felét ellensúlyként felakasztja a főtengelysonkára, a forgattyúscsap sugarára. Ha jól értem itt ezt jelenti a kiegyensúlyozottság százalékos megadása, tehét jelen esetben 50%, vagyis megmutatja, hogy az alternáló tömegek összegének hányad részét kell ellensúlyonunk a főtengelysonkán a felakasztott súllyal. Az általa javasolt kiegyensúlyozottsági tartomány 50%+-10%. -10, ha az egyenletes járás a fontos, ekkor a sonka nehezebb, meivel kisebb ellensúly kellett, +10% ha a magas fordulatszám a fontos, akkor a sonka könnyebb, mert nagyobb ellensúly kellett. Nekem az egyenletes járás a fontos, növelni akarom a láncfűrészem és fűkaszám kényelmességét a munka közben.
              Eddig jó? Ha valamit rosszul értelmeztem, kérlek jelezzétek!

              Az itt közölt méretezési eljárás:
              Az alternáló tömegek lemérésével kezdi, de a dugattyú nincs rajta a hajtórúdon, a hajtórúd alternáló részét a dugattyú nélkül méri ki (y), a dugattyút pedig külön méri le mindenestül (x). Ha meggondoljuk ez lényegében nem kölönbözik a Ternai féle alternáló tömegek meghatározásától. Az alternáló tömegek összegét a-val jelöli. A kiegyensúlyozottságot viszont a dugattyú nélkül ellenőrzi a dugattyú helyére felakasztott kiegyensúlyozó tömeggel (b). A egyensúlyi alternáló tömeg (C), mely a főtengely méréskori sonkájával egyensúlyban van, viszonyul a ténylegesen meglévő alternáló tömeghez. Az itt megadott viszonyszám tehát összeveti a meglévő alternáló tömeget (a) az egyensúlyi alternáló tömeggel, ami eltér a Ternai-féle kiegyensúlyozottsági hányadostól.

              Ezekszerint a két eljárás nem összevethető számszerűen, de mindkettő az alternáló tömegek ellensúlyozottságára utal.

              Jól értem?

              Komment


              • #52
                Az egészből azt értem,hogy nyugisabb nagyobb nyomatékot akarsz .

                Én tudásommal én egy réz gyűrűvel növelném a lendkerék tömegét,mondjuk a lapátok szélességében ,a gyűrű nem befolyásolná a kiegyensúlyozást viszont,mindenféle számolgatás nélkül egyenletesebbé tenné a működést.
                "Rohan az életed és rohan az út.Elmarad mögötted lassan a múlt.Nem tudod biztosan,hogy hová is mész,de úgy is észre veszed ha oda érsz."V.A.

                Komment


                • #53
                  Szia !

                  Gondolom a célod a rezonancia csökkentése ... Amit úgy érhetsz el hogy a rezonancia fordulatszámot az üzemihez képest megváltoztatod pl ellensúlyozással .
                  Vagyis , ... a rezonancia függ az alternáló és forgó tömegektől , fordulatszámuktól ( sűrítési aránytól ...)
                  A szakirodalom azt írja , hogy a rezonanciát csökkenthetjük Pl : megfelelő kiegyensúlyozó tengelyek használatával , nagyobb lendítőtömeg alkalmazásával , helyes dezaxiálás megválasztásával .
                  A kiegyensúlyozó tg használata szerintem számodra nem megoldás , továbbá a dezaxiálés sem változtatható paraméter , így csak a lendítő tömeg növelése , illetve a főtengely kiegyensúlyozás százalékos megváltoztatása hoz eredményt . Mivel a lendtömeg növelés , több számodra hátrányos tulajdonsággal bír , így csak a főtengely át - egyensúlyozása adhat némi járásegyenletességet.
                  De ez mekkora legyen ...ez függ az alternáló tömegektől , üzeni fordulatszámtól ... stb .
                  Az egyensúlyozó szakik véleménye alapján 10 e. alatti fordszám esetén kb 52-60 % ad megfelelő eredményt , de ez biztosan , csak megfelelő bemérés után állapítható meg . Ahol forgatás közben modellezve van az alternáló tömeg. Vagyis ... egy adott műterhelést a felső forgattyúscsap helyére betéve , modellezhető az alternáló tömeg , amit aztán megfelelő műszerekkel mérni lehet .
                  Így a változó paraméterek miatt a pontos érték nem határozható meg , csak saccolható . Ezek a paraméterek pl dezaxiálás , lendtömeg méretők , csak a mértékük nem tisztázott . Magyarul kisérletezni kell .

                  Komment


                  • #54
                    zahi eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                    Szia !
                    Végre!……………………….. .
                    "Rohan az életed és rohan az út.Elmarad mögötted lassan a múlt.Nem tudod biztosan,hogy hová is mész,de úgy is észre veszed ha oda érsz."V.A.

                    Komment


                    • #55
                      mátéapu eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                      Végre!……………………….. .

                      ?????

                      Komment


                      • #56
                        zahi eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                        ?????
                        Előkerültél....Hiányzott a kérlelhetetlen szakmai tudásod!
                        "Rohan az életed és rohan az út.Elmarad mögötted lassan a múlt.Nem tudod biztosan,hogy hová is mész,de úgy is észre veszed ha oda érsz."V.A.

                        Komment


                        • #57
                          Összekeversz valakivel . Csak a háttérben voltam , és figyeltem ...

                          Az igazság az hogy hasonló problémmákkal küzdök , rezonancia ... De más márkatárs is jelezte a problémát ez ügyben , és csak lassan megyünk előre . Nehézkes a téma sok az ismeretlen , az egyensúlyozó specialista sokszor drága és nem hoz eredményt , ha máshol is van gond ! Kerülgetem a témát mint ateista macska a templom egerét .
                          Utoljára szerkesztve a következő által: zahi; 2020 szept. 16, 14:52.

                          Komment


                          • #58
                            zahi eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                            Szia !

                            Gondolom a célod a rezonancia csökkentése ... Amit úgy érhetsz el hogy a rezonancia fordulatszámot az üzemihez képest megváltoztatod pl ellensúlyozással .
                            Vagyis , ... a rezonancia függ az alternáló és forgó tömegektől , fordulatszámuktól ( sűrítési aránytól ...)
                            A szakirodalom azt írja , hogy a rezonanciát csökkenthetjük Pl : megfelelő kiegyensúlyozó tengelyek használatával , nagyobb lendítőtömeg alkalmazásával , helyes dezaxiálás megválasztásával .
                            A kiegyensúlyozó tg használata szerintem számodra nem megoldás , továbbá a dezaxiálés sem változtatható paraméter , így csak a lendítő tömeg növelése , illetve a főtengely kiegyensúlyozás százalékos megváltoztatása hoz eredményt . Mivel a lendtömeg növelés , több számodra hátrányos tulajdonsággal bír , így csak a főtengely át - egyensúlyozása adhat némi járásegyenletességet.
                            De ez mekkora legyen ...ez függ az alternáló tömegektől , üzeni fordulatszámtól ... stb .
                            Az egyensúlyozó szakik véleménye alapján 10 e. alatti fordszám esetén kb 52-60 % ad megfelelő eredményt , de ez biztosan , csak megfelelő bemérés után állapítható meg . Ahol forgatás közben modellezve van az alternáló tömeg. Vagyis ... egy adott műterhelést a felső forgattyúscsap helyére betéve , modellezhető az alternáló tömeg , amit aztán megfelelő műszerekkel mérni lehet .
                            Így a változó paraméterek miatt a pontos érték nem határozható meg , csak saccolható . Ezek a paraméterek pl dezaxiálás , lendtömeg méretők , csak a mértékük nem tisztázott . Magyarul kisérletezni kell .
                            Köszönöm!
                            Valóban az a célom, hogy a gépeim fogantyúján érezhető rezgésgyorsulást csökkentsem a kevésbé strapás munka érdekében.
                            A cél tehát nekem az, hogy háztáji megoldásokkal csökkenteni tudjam a gép rezgését, így ez a beméréses dolog nálam nem megoldható eddig nem akarok elmenni - ha még mindig az egyetemen dolgoznék, akkor talán meg tudnám oldani. Ami még itt eszembe jut, az a valós műszeres mérés helyett a végeselemes dinamikai modellezés, ami végülis kiszámítja azt, amit megmérni sokkal költségesebb lenne. A csomópontokban (forgattyús csap, dugattyú csapszeg, főtengely csapágyak) ható erők Különböző fordulatszámokara, és tengelyállásokra kézi számítással is elég jó közelítéssel meghatározhatóak, ha előtte a tömegeket és a geometriát pontosan lemértük. Egyetemista koromban volt is ilyen házifeladatunk, az jött le tanulságként, hogy a kézi számítás eredményei nem térnek el szignifikánsan a valós méréssel vagy a végeselemmel meghatározott eredményektől. Mélyebben nem mentünk bele, mert nem az autógépész szakirányt választottam. Ha felfrissítem az emlékeimet, akkor talán valamelyik számítási menetet elő tudom venni, de ma már nincsenek közel, a kezem ügyében azok a szakirodalmak, amik akkor a segítségemre voltak (elsősorban A gépjárműmotorok méretezése - Ternai, Zsáry, Dr Csonka Dániel és még sokan mások).

                            Nyilván a lehető legtökéletesebb kiegyensúlyozást akkor lehet elérni, ha pontosan ismerjük az üzem közben fellépő erőket, azonban én már azzal is megelégszek, ha annyira tudom csökkenteni a rezgést, hogy a rezgéscsillapító gumibakok vagy rugók (gépe válogatja)megbírkózzanak vele - így kényelmesebb lesz vele a munka, de nem versenyre megyek. Az itt nemrég számomra belinkelt Ternai A motorkerékpár könyv is írja, hogy egyhengeres motort úgy sem lehet tökéletesen kiegyensúlyozni, mert a dugattyú a felső holtpontban jobban gyorsul lefelé, mint az alsó holtpontban felfelé, mindenképpen kompromisszumot kell kötni.

                            Egy olcsóbb fűkasza általában 7000 1/min fordulaton üzemel és 9000 a max, a láncfűrészek ennél pörgősebbek, a gagyibbak 8-9000-en terhelhetők, és 10-12000 a max, az újabb márkásak elmennek 14000-ig is.
                            Jellemzően ezek a gépek olyan típussorozatokkal készülnek, hogy vannak egyazon típusú forgattyúsházban azonos főtengellyel készülő modellek. pl a japán terveket lekoppintó kínai fűkaszák készülnek 43-52-55-63-65 ccm hengerekkel. A főtengely ezek átlagára van optimalizálva, de ha nagyobb hengert teszek fel, mert mondjuk mulcsozni is akarok vele, meg fűrésztárcsázni, akkor ezzel a hengerszettel már böszme módra ráz. Van pl ez a Hecht 163 fűkasza, ami alapvetően egy 52ccm-re optimalizált kostrukció, 63ccm-el már nagyon ráz, még a rezgéscsillapító fogantyú ellenére is.

                            Vagy hogy a veterán témánál maradjunk, van nekem egy Stihl 028av super láncfűrészem. Ez a modell a típussorozat legnagyobb tagja, 46mm-es furattal, 31mm-es lökettel. A régebbi modellek, a Stihl 028av Wood Boss 44mm-es furattal és a Stihl 028av legrégebbi példányai 42mm-es furattal. Ez a sorozat jól megtervezett, ezért a nagyobb furatú dugattyú tömege nem sokkal nagyobb a kisebb furatúénál, látszanak is rajta a kikönnyítések. Elsősorban a kínai gépeimet szeretném hekkelni - legalábbis amíg nem jövök bele jobban . Ezekkel az olcsó gépekkel kísérletezni is lehet, mert nem drága bele az alkatrész - csak a minőségi hiányosságokat kell kiküszöbölni a lehető módon.
                            Azt látom, hogy általában a nagyobb hengerrel növelt teljesítményű gépeknél jelentkezik a nem tolerálható rezgésgyorsulás.
                            Arra gondoltam, hogy ez azért lehet, mert a nagyobb dugattyú nagyobb alternáló tömeget jelent, amit pl a fűkaszánál az 52ccm-re optimalizált főtengelysonka nem tud ellensúlyozni, illetve a nagyobb furat ugyanakkora lökettel és lendtömeggel a fordulatszámot jelentősen növeli. Két megoldás jut eszembe: csökkenteni az alternáló tömeget és/vagy a forgó tömeget, illetve növelni a főtengelysonka tömegét. Ezek a megoldások nem teljesen ekvivalensek, mert a lendtömeg pl ha csak az ellensúlyt növelem, akkor növekedni fog, csökken a fordulatszám, növekszik a nyomaték - ami fűkaszánál egy határig hasznos, láncfűrésznél nem. Vagy ha a forgattyús kar/csap oldalán csökkentem a tömeget, akkor csökken a lendtömeg, nő a fordulatszám; csökken a nyomaték. Ez a fűkaszák használhatóságát csak egy határig elmenve javítja, mivel ott kell a nyomaték, de a láncfűrészek ettől sokkal használhatóbbak lesznek. Ebből az jön le nekem, hogy a láncfűrésznél inkább könnyíteni kell, míg a fűkaszánál ellensúlyt növelni, vagy vegyes megoldást alkalmazni.

                            A legnagyobb szükségem arra van, hogy a gyakorlati kivitelezést valahonnan, vagy valakitől megtudjam.

                            Az Ön által megadott kiegyensúlyozási százalékot a Ternai féle eljárással vagy az itt közölt méréssel meghatározva kell érteni, vagy máshogy? Vagy ezek ekvivalensek? Eddig úgy látom, hogy nem, de lehet, hogy tévedek.
                            Ez lenne a sarkalatos kérdésem - milyen kiegyensúlyozottság mérték meghatározási módok vannak még? Ezek egymással ekvivalensek? Gondolok itt a fapados módszerekre elsősorban - mert ezeket tudom házilag kivitelezni.

                            Hol tudnék további szakirodalmakhoz hozzájutni? Pestre már ritkán járok fel, így a műszaki könyvtár kiesik, marad a neten vásárlás, vagy a letöltés elektronikus változatban.
                            valami rémlik, hogy ezen az oldalon mintha régen lett volna ilyen gyűjtemény, most nem találom.

                            Ide a végére még beszúrom, hogy nehogy sértődés essék:
                            Amikor kérdezőként valamit kijelentek, azt mindig azért teszem, hogy kiderüljön, ha rosszul tudom, nem okoskodás, mégha annak tűnik is.
                            Utoljára szerkesztve a következő által: citera; 2020 szept. 17, 17:23.

                            Komment

                            Ugrás az oldal tetejére
                            Working...
                            X