Főtengely kiegyensúlyozása

[joker]

Bazsimocika légy szives ne biztasd a szaktársakat kezdetleges segédeszkötök (szerszámok) használatára !
Tessék venni a fáradságot és aki szeretne efféle dolgot múvelni szegény főtengelyével az elösször vegye a fáradságot és csináljon egy centírozó állványt. A gyakorlatlanság és a s..r szerszám ---egyenes ut a kukához .
Van a görgősnél egy sokkal egyszerübb .jobb megoldás -ha kéritek lerajzolom-azt majd valahogy felkerül.
De igazán ez egy vasipari szerszám -esetleg Che is dudna segíteni--az öntvény házas ,köszörült rudas ,centírozó állványra gondolok. Ezt nem tul bonyolult házilag elkészíteni .

---

na sikerült ide tenni (bes....ás -de jó ez a fórum technika ) --szóval ezt ki- ki lehetősége , kedve , tudása szerint elkészítheti ---aztán nosza reszelheti a főtengelyt

[dino125ad]

Ha jól értelmezem, képesek lennétek egy működő motort is megbontani azért, hogy lekönnyítsétek?

Nem a könnyítésen van a hangsúly! A centrírozáson!
Ez hasonló jelenség mint mikor a gumis az autód kerekeit nem egyensúlyozza ki! 120-130 körül iszonyatosan rángatja a kormányt! Valami hasonlót művel a főtengelyed is!
És ez nem hasznos a csapágyakra nézve!

Külön köszönet Bazsimocinak, hogy bedobta a témát!

[dino125ad]

Bazsimocika légy szives ne biztasd a szaktársakat kezdetleges segédeszkötök (szerszámok) használatára !

Szerencsém volt, 15.000 Forintért tudtam venni ezt az NDK kuriózumot!
Sőt vadászom az NDK szerszámokat! Legjobbak!

[zsíráf]

Végre mégvalaki aki értékeli a mínőséget!

[movisz]

Sziasztok
A MOTORKEREKPAR cimu Ternai Zoltan altal irt 1958-as kiadasu konyben apropo ezt irja a fotengely,hajtorud fontossaganak a kiegyensúlyozásáról


Remelem olvashato lessz

[Che]

Szervusztok!

Kiegyensúlyozás esetén,beszélhetünk,statikus és dinamikus kiegyensúlyozottságról.Amiről ti a fentiekben írtatok,az a statikus kiegyensúlyozottság,mert a főtengely az alsó holtponti állásban rögzített.A statikus kiegyensúlyozottságot én nem tudom,másképp elképzelni,csak,ha a dugattyú súlyát is figyelembe vesszük,a mérések folyamatában,hiszen annak tömege szerves része,a forgattyús mechanizmusnak.Két ütemű motor esetén,ahol az elősűrítés köztudottan a forgattyúházban történik,azonban minden furkálás annak térfogat növekedését okozza,mely rontja az elősűrítés hatásfokát.Amennyiben könnyítésként fúrásokat kell végezni,én azt inkább a sonkák tengelyirányú megfúrásával végezném,melyet azután,valamilyen könnyebb fajsúlyú anyaggal (pl.alumínium),kitöltenék,ha nem is teljes egészében,de úgy,hogy az a forgattyúház térfogat növekedését,a gyári adatokhoz,ne növelje.A tengelyirányú megfúrás és a hiányzó anyagmennyiség részleges pótlása ,azért is ajánlatos,mert így azt a centrifugális erő,nem fogja,-mintegy kidobni.

Négyütemű motor esetén ,statikus kiegyensúlyozáskor a könnyítő furatokat,elhelyezhetjük a sonkák,forgásra merőleges palástján is,mert ott nincs elősűrítés.

Néhány szó, a dinamikus kiegyensúlyozottságról.Amikor a forgattyús mechanizmus,üzemszerűen működik, a hatókar és vele együtt, a csapszeg és dugattyú,azok üzemszerű működése közben 2x180 fok,az-az 360 fok,a forgás,minden egyes szögében,a tömegüktől függően ,változó visszaható nyomatékkal bírnak (tömeg x erőkar),mely miatt,a dinamikus kiegyensúlyozottságot abszolút tökélyre vinni,-szerintem nem is igazán lehet.A dinamikus kiegyensúlyozottságot ronthatja még,a különböző furkálások okozta,mélyedések és élek által okozott áramlástani bonyodalmak,mint pl.,a turbulencia.Hasonlatos jelenség ez,mint pl.a gázturbinák,lapátkerekein történő,mechanikus ütközés,mely nem okoz tömegveszteséget,csak deformációt,mely azonban,áramlástanilag olyan kiegyensúlyozatlanságot vált ki (ún.pompázs jelenség),mely akár egy repülőgép lezuhanását is okozhatja.

Amennyiben statikusan ki szeretnénk egyensúlyozni egy forgattyús mechanizmust.én azt javasolnám,hogy a szűkséges könnyítéseket,a dugattyú és a hajtókar súlyának könnyítésével próbáljuk elérni,természetesen ésszerű határok között,úgy hogy pl. a dugattyú,csapszeg körüli tömegéből próbálunk meg könnyíteni,természetesen szimmetrikusan,vagy a hajtókar,főleg csapszeg felőli részéből munkálunk le egy keveset.Amennyiben a fent említett lemunkálások nem hoznak kellő eredményt,csak akkor fúrjunk,de két ütemű esetén,a hiányzó térfogatot,pótoljuk,valamilyen könnyebb fajsúlyú anyaggal.

A dinamikus kiegyensúlyozáshoz,már komolyabb felszerelés szükséges,-úgy vélem,hogy arra a mi köreinkben ,csak a kiválasztottaknak van lehetősége,nekem legalább-is nincs,bár egy kiszuperált,kerékkiegyensúlyozót,-lehet át lehetne alakítani erre a célra.

Néhány szó a statikus kiegyensúlyozás eszközéről,-mivel megszólítattam.Statikus kiegyensúlyozásra olyan készüléket kell csinálni,melyen a főtengely,annak csapágyhelyein "gördíthető".A gördítés történhet,két rúdon,élen,akár tárcsákon is,de a gördítés,síkjának,vagy tengelyvonalának (görgők esetén),teljesen vízszintben kell,stabilan állnia.Tekintettel arra,hogy ezek a készülékeka mi esetünkben mobilok,egyszer a polcon,egyszer a satupadon vannak,gondoskodni kell azok szintezhetőségéről és kellő merevségéről.Ilyen készüléket gyártani,csak igen komoly felszereltséggel lehet,de nem elképzelhetetlen.Abban egyet kell értenem,hogy egy összeábdált,valamivel több kárt okozhatunk,mint-ha,marad a statikus kiegyensúlyozottság,úgy-ahogy az volt.A görgős megoldás az annyival bonyolultabb,hogy sok a forgó elem benne,melynek az egytengelyűsége okvetlen fontos.és mivel sor a forgó alkatrész,az összeadósó,hézagoktól pontatlan is lehet.A képen ábrázolt két csúcsos mérőpad,jó az egytengelyűség mérésére,ha a csúcsfészkek,nincsenek szétverve,de statikus kiegyensúlyozásra,alkalmatlan,-ámbár gyönyörű készülék.

Jó lenne,ha témában megszólalnának a főiskolások,mérnökök és nálam frissebb élő tudással rendelkezők,mert az én tudásom,már egy kissé avult,de ez a téma érdekes és a hozzászólásokat illetően sem teljesen megvilágított.

Megjegyezni kívánom,-azért már beszélhetnénk,-a járművek egyszerűsített forgalomba helyezéséről is,-mely téma nekem szívügyem és oly régóta csicsiskál!

Üdvözlettel:Che

[dino125ad]

A képen ábrázolt két csúcsos mérőpad,jó az egytengelyűség mérésére,ha a csúcsfészkek,nincsenek szétverve,de statikus kiegyensúlyozásra,alkalmatlan,-ámbár gyönyörű készülék.

Kedves Che!

Tisztelem a "vasas" múltadat, de az általad leírtak kiigazításra szorulnak!

Mint írod:

..de statikus kiegyensúlyozásra,alkalmatlan,-ámbár gyönyörű készülék.

A statikus kiegyensúlyozás pont az egytengelyűséget vizsgálja! Ez a módszer a forgástestek egytengelyűségének mérésére szolgál (a tömegközéppont egybeesik a forgástengellyel)! Miért is nem alkalmas a mérőpad ennek a mérésére?
Amennyiben a csúcsfuratok épek a csapágyhelyek mérése nem okozhat problémát. Ez két indikátor órával gond nélkül elvégezhető! És ugye az belátható, hogy a forgástest tömegközéppontja a szimmetriatengely!

Szerencsére még megvan a főiskolai Mozgástan könyvem!



Amennyiben a kételyed, (nem forgástest pl:főtengely esetén) a csúcsok súrlódásából adódna, akkor eloszlatom azt, mert a HSS csúcsok (bár nem forgócsúcsok) egészséges csúcsfurat esetén, mémi kenőanyaggal remekül viselkednek ugyanis az előfeszítésük állítható!
Tudtak ezek Slumpik az NDK-ban!

[Che]

Kedves Dínó!

Köszönöm a vasas múltamat elismerő tiszteletet,de nem szolgáltam rá,én egyszerűen imádom a szakmám,-és tehetséges kezdőnek tartom magam,-sok tanulni valóm van.

Amiről te írsz,a főtengely hajtókar felújítása utáni,"geometriai",egytengelyűség létrehozása,nevezhetnénk centirozásnak is,amikor az a cél,hogy a főtengelyen található csapágyhelyek futáspontosságát,egy-tengelyűvé tegyük.A fenti célra,valóban nagyon alkalmas,az általad bemutatott,gyönyörű készülék,de továbbra is azt mondom,hogy a tömeg kiegyensúlyozására nem.Mivel a felvetett téma kapcsán fúrással,anyagot,súlyt vettek el a főtengelyből,méghozzá,a hajtókar alsó holtponti rögzített helyzetében,az-az egy tömeg rögzített helyzetében,én továbbra is úgy gondolom,hogy statikai kiegyensúlyozásról beszélünk.

Tekintettel,arra,hogy üzemszerűen, a főtengelyen elhelyezett hajtókar és dugattyú, a forgás közben az elfordulás minden egyes szögében,más helyzetben van,tehát a tömegétől függően,állandóan változó,erő x erőkar,nyomatékkal hat,a forgó tömeg kiegyensúlyozottságára,beszélhetünk dinamikus kiegyensúlyozottságról.Valószínűnek tartom,hogy a kiegyensúlyozottsággal kapcsolatos,írások szerint,azért ilyen magas a százalékos eltérés,mely a téma indítása kezdetén leíródtak.Nem keresem most vissza számszerűen,de átolvasván a hozzászólásokat,-visszakereshető.

A belsőégésű motorok teljesítményének növelése érdekében,szokták a forgattyús mechanizmus alkatrészeit,könnyíteni,polírozni,hogy a gázok ne "bukdácsoljanak",egy durva felületen,melyek örvényeket,turbulenciákat keltenek,melyek szintén erőt,nyomatékot képeznek,melyek levonandók,a hasznos teljesítményből,az-az rontják a kiegyensúlyozottságot.

Úgy gondolom,hogy az én tudásom,már tényleg megkopott,de mivel a fórumon,annyi mérnök és főiskolás résztvevő van,kérem őket,hogy érdemben szóljanak hozzá és tegyük a helyére,ezt az elméleti kérdést,mely a veteránozás szempontjából egyáltalán nem fontos,de elméletileg igen érdekes!

Üdvözlettel:Che

[dino125ad]

Kedves Che!

Bevallom nem értem, hogy hová akarsz kilyukadni!

A kétütemű motorok élősürítésével kapcsolatosan igazad van! A polírozással kapcsolatban szintén!
De vonatkoztassunk el a kétütemű gépektől, vizsgáljuk magában a forgattyús mechanizmust!

Statikus: A súlypont egybeesik a forgástengellyel, tehát minden pozícióban nyugalomban van. Én sem beszélek másról mint Te.

És akkor sokadszor a kisfilm:

Static crank balance - YouTube




Mit is írt Bazsimoci?
Ha visszanézed, akkor láthatod, hogy a főtengelyt hajtókarostul, ellensúlyokkal (itt anya + drót) kell centrírozni, vagyis, hogy a főtengely mindig nyugalomban legyen ne forduljon el!
Ezt miért nem tudom két csúcs között? Az egyensúlyozás szempontjából ez itt abszolút indifferens. Ha rózsafából tudnék századra faragni két prizmát, amelyek az alappal párhuzamos síkot alkotnak, akkor az is teljesen megfelelne a mérés szempontjából!
A lényeg, hogy a merev test (itt főtengely) elmozdulhasson a saját szimmetria tengelye körül. Képzeld el a gőzmozdonyok kerekét az ellensúllyal....
Az minden esetben úgy mozdul, hogy az ellensúly a legmélyebb pont felé igyekszik! Minden a "0" potenciál vagy nyugalom állapotot keresi....

És innen Bazsimoci által leírtak érvényesek!
Azt természetesnek veszem, hogy az általad geometriai egytengelyűségnek nevezett ellenőrzés/beállítás már megelőzte ezt a procedúrát.

u.i.: A témát nem kell főiskolásokkal a helyére tenni! Az nagyon a helyén van!
Hidd ezt el egy végzett gépész öregdiáknak.

[demeter]

Nemrég olvastam valahol egy német nyelvű leírást a főtengely kiegyensúlyozásáról.
Ugye mindenkinek ismerős, amikor egy motort sztenderre állítva gázt adunk és a motor megindul hátrafelé a rezgésektől. Mivel a felújítás során nem mindíg a gyári súlyú alkatrészeket építjük be, valamint a gyárban sem törekedtek tökéletesen megcsinálni, ezért hasznos lehet a következő módszert alkalmazni.
[ATTACH=CONFIG]8662[/ATTACH]

Unalmamban elvégeztem ezeket a méréseket a P10-hez, amik így alakultak:

X = 354 g
Y = 132 g
B = 148 g

A képletet alkalmazva (148+132)/(354+132)*100 = 58 %

Akkor bőven tartományon belül van, továbbiakra gondot nekem nem kell fordítani.

A dugattyúszett 69-es Ambika, azon kívül van még egy Belcord szettem 68,5-es 333 g össztömegben, azzal az érték 60 %-ra jön ki.

[sricsi70]

Belcord szettem 68,5-es 333 g össztömegben

Megkérdezhetem, hogy ebből mennyi a dugattyú csapszeg tömege?
Csak azért kérdezem, mert nekem van egy 61 g és egy 72 g-os.
Melyik lehet a gyárival azonos tömegű?

[demeter]

59 gramm, biztosítógyűrűkkel 60. De annyi az indiai is.
Olyanom meg nincs, amiről biztosan tudom hogy gyári, csak +0,2-esben.

[sricsi70]

59 gramm, biztosítógyűrűkkel 60. De annyi az indiai is.
Olyanom meg nincs, amiről biztosan tudom hogy gyári, csak +0,2-esben

Köszönöm, hogy megnézted!
Akkor valószínű, hogy 12x18x57 mm-es.
Azért jólenne tudni, hogy a gyárban is ilyennel szerelték-e anno.

[Deák Gergő]

Hálás vagyok a leírásért, köszönöm!

[zuzuj]

mint írtam,ha lesz ,időm,és pénzem felújítom én is a szimómat.
elvégeztem én is a méréseket nekem 57.3 lett az eredmény.igaz ez már nem gyári alapméretes(68)hanem 69,5mm átm dugó.

X:355g
B:156g
Y:112g

268:467X100=57,3%

Tehát akkor nekem is határon belül van . :-)