Dugattyúk, hengerek, lóerők

[bsa10]

Emberek....ne keverjük már a dolgokat.
"Tipikus példa a végeselemes módszer használatára egy bonyolult alakú statikusan terhelt gépalkatrész feszültségi állapotának és alakváltozásának meghatározása. Ebben az esetben az alkatrészt modellező geometriai testet véges számú elemre bontják. Síkbeli problémáknál például háromszögekre vagy négyszögekre, térbeli esetben esetleg hasábokra vagy tetraéderekre. A felosztást úgy célszerű végrehajtani, hogy azokon a részeken, ahol a megoldás szempontjából kritikus lehet az eredmény, ott sűrűbben kisebb méretű, ahol pedig a változások várhatóan kisebb mértékűek lesznek, ott nagyobb méretű elemeket választanak. A modellben az elemek csak sarokpontjaikon (csomópontjaikon) csatlakoznak egymáshoz. A csomópontokon az elemekre ható erők és a csomópontok elmozdulása között a Hooke-törvényt követő anyag esetén lineáris összefüggés van, ezekből összeállítható az elemek merevségi mátrixa. Az elemek merevségi mátrixaiból megszerkeszthető az egész feladat merevségi mátrixa. A feladat ebben a fázisban az alábbi egyenlet megoldására redukálódik"
Jól látható, hogy ez egy szilárdsági méretezésnél használatos számítástechnikai módszer amivel nehezen képzelem el egy főtengely lendítő tömegének a tetszőleges csökkentését.
Egyébként meg a feleslegesnek tekintett súlyt forgácsolással kell eltávolítani. A fúrást pedig centírozáskor (tömeg kiegyenlítés) alkalmazzák, ami egy jól bevált és a mai napig használt módszer.

[sepy]

Szerintem ez az alkatrész a motor egyik kényes és nagy pontosságot igénylő fődarabja!. Ezért nem ajánlatos házilag barkácsolni ,még a nagy gyakorlattal rendelkező szakember is "csinál selejtet" mit később érzünk mikor forog a gép és különböző fordulaton fellép a rezonancia mely vagy kisímul vagy tönkre megy .Meggondolandó Kire bízzuk! és itt fokozottan érvényes- Olcsó húsnak híg a leve!!.Most olvastam bsa 10 írását melyből kiderül mivel nem darut vagy hasonló berendezést tervezünk ezen szmítás és méretezés a főtengelyre nem érvényes.GYAKORLAT!!! szükségeltetik!!

[ApaE]

[Lemezjáték]

ApaE

Iszonyú sok munka volt benne, és rengeteg tudomány, de nem lett az igazi. 100...105 fölé nem tudott vele menni (ezt pl. én mértem egyszer) még a spéci váltóval sem.

Ez a tapasztalat alátámasztja azt a megközelítést, miszerint a végsebesség alapvetően a motor teljesítménye és az általa legyőzendő levegő ellenállás mérkőzésének eredménye. A több sebességi fokozattal érdemben nem növelhető a végsebesség, még akkor sem ha nem a meglévő fokozatokat osztják több felé, hanem a meglévőkhöz képest plusz gyorsító fokozatot tesznek be.

Tapasztalatom szerint a négy sebességes MZ TS 250 gyakorlatilag ugyanannyit tudott végsebességben mint az öt sebességes MZ 250/1-es.

[dkari]

Ez igaz, kivéve emelkedőnek.

[Lemezjáték]

dkari

Ez igaz, kivéve emelkedőnek.

Ez annyira igaz, hogy nagyon nagy emelkedőn már csak 1-esben tudsz felmenni és ez határozza meg a végsebességet és nem az utána lévő sebességi fokozatok...

...De komolyra fordítva, az ötödik sebességet jellemzően nem hegymenetben használják, nem véletlen, hogy a légellenállásból adódó határt írtam az 5. sebesség kapcsán.

[Tonybacsi]

Köszönöm!

Szerintem megfogadom a tanácsotokat, mert még beépítés előtt én is ki akarom egyensúlyozni a főtengőt. Az előző tengely gyári volt, mégis kellemetlenül rezonált vele a gép. Most Kawa hajtókar van, plusz 19-es csapszegű dugó. Megcsinálom és bízom benne hogy jó lesz.

Ha furatokat kell a tengelybe készítenem, akkor azokat hová és hogyan célszerű elkészíteni? Tengelyiránnyal párhuzamosan a sonka oldalába vagy merőlegesen a sonkákba, sugár irányban?

A furatokat a tengelyirányú tömeg középpontjához minél közelebb kell elhelyezni, különben dinamikus kiegyensúlyozatlanság lép(het) föl. Tehát a furatok a főtengely sonka palástjára merőlegesen, ha úgy jobban tetszik, a sugár irányban készüljenek.

Épp ezért ajánlatos két egyforma átmérőjű és mélységű furatot készíteni a főtengely sonka jobb, és bal oldalára is szimmetrikusan. (természetesen csak apró lépésekben...)

Mivel itt a legnagyobb a főtengely átmérője, így itt tudunk a legkevesebb forgácsolással eredményt elérni.

Véleményem szerint csak az első a jó megoldás, mert így lehetőséged van a furatok (az eredetiek is) valamilyen könnyű anyaggal való kitöltésére, ezzel javítod a henger töltését mivel kisebb lesz a „karter” holt térfogata.

Nem véletlen tették és teszik a kb. 3/4 gyűrűt a sonkák közé nyitott részen a mozgó hajtókarnak helyt adva.

Ez így mind igaz!

De!

Amíg az említett megoldások (furat kitöltés, gyűrű) általában verseny, de legalább is "midrace" forgattyús házra és főtengelyre vonatkoznak, melyek fordulatszám tartománya, és az átömlő csatornák száma fényévekkel fölötte van a jó öreg "pancsi" 5200 rpm-vel.
Ott kiemelt jelentőségű a magas elősűrítés.
A sok felömlő csatornának köszönhetően jóval nagyobbak a felömlő keresztmetszetek, ezáltal - azonos elősűrítést feltételezve - kisebb lesz a feláramló gázok sebessége is, hiszen nincs annyira "előfeszítve" a keverék a forgattyúsházban.

Ennél a típusnál - alacsony dugattyú középsebesség, alacsony vezérlési szögek-rések, csatornák száma - nem tartanám olyan fontosnak az elősűrítés ilyesforma növelésének módját.
Sokkal fontosabb, hogy a legkevesebb "hibát" vigyünk a súlyozásba. (az oldalt-fúrás, majd betömködés több problémát szül, vagy szülhet)

A 45-50% tapasztalat alapján van meghatározva, így a legkisebb a főtengely rázása.

Mellékelek egy kis tuning leírást - a teljesség igénye nélkül, Hamar Zsigmond és Juhász János bácsik hogyan is csinálták annak idején (a teljes leírás hamarosan...)
Ez ugyan Danuviáról szól, de az alapok máig érvényesek.

- - - Updated - - -

Hello!

A kipufogó leírással kapcsolatban semmi konkrétumot nem találni.
Lehet, hogy nincs is "jó cső" egyhengeresekhez?

/a kéthengeresét megtaláltam, az alsót magam is elkészítettem és használtam a P21-esemen "lux" dobbal...most is föláll a szőr a kezemen, olyan jó volt...)
Az alsó, a "lux" dobos, talán érdekes lehet egy egyhengeresen is.



És még valami: Miféle típus az a "Pannónia "C" henger (14LE)" a 3.ábrán

[ApaE]

[joker]

A furatokat a tengelyirányú tömeg középpontjához minél közelebb kell elhelyezni, különben dinamikus kiegyensúlyozatlanság lép (het) föl. Tehát a furatok a főtengely sonka palástjára merőlegesen, ha úgy jobban tetszik, a sugár irányban készüljenek.

Nem tudom , - ha a középponthoz közelítünk -annál kevésbé ér valamit is a könnyítés .

Mivel itt a legnagyobb a főtengely átmérője, így itt tudunk a legkevesebb forgácsolással eredményt elérni.

..így végképp nem világos --most központban -vagy kívül?

...a sonka palástra merőleges----sugár irányban legyenek a furatok ! -------????

[TLF65]

Emberek....ne keverjük már a dolgokat.

Kedves bsa10, igazad van! Én emlékeztem rosszul, fogalmam sincs, miért emlékeztem erre a módszerre.

megtaláltam a cikket amiben a főtengelyről volt szó, ( vagy az egyik cikket) :

"Gazdája nem önjelölt szaki: egyetemi tanár, tervező – első dolga az egyedi, optimalizált kialakítású főtengely tervezése és gyártatása volt. A gyári 7,2 kilós alkatrészt sikerült furatokkal 5,2 kilóra csökkenteni. A kialakított lyukakat parafával tömítették,..."

ennyit találtam róla. Mégegyszer elnézést, akit félre vezettem volna, nem szándékos volt!

- - - Updated - - -

Na csak megtaláltam.... végül is kopik kopik az ember, az agya is, de néha mégis jól forognak a fogaskerekek:

bervas · http://ro80.blog.hu 2010.04.12. 12:41:10

@janos pannonias:

500e Ft környéke csak a váltó és kapcsolt részei, beépítésre készen.

A luggatott sonkásra azt mondta a végeselemes szoftver, jobb a feszültség eloszlása az anyagban, mint a gyárinak. Bátran nevezem optimáltnak a gyárihoz képest.

A cikket újságíró írta, így, ilyennek. Természetesen nem ez az egyetlen ötsebességes egyhengeres, tettek bele páran P20 váltót versenycélra, illetve a P11 prototípusban is ez volt.
Utcán használt gépben egyelőre nem tudok másik ötsebességest. "

emiatt emlékeztem a végeselemes módszerre....

Kedves bsa10, igazad lehet, de ezzel szemben van egy ember, tanár, aki mégis ezt a módszert használta...lehet hogy nem jól, de én speciel nagyon felkészülten vitatkoznék vele erről....

[ApaE]

[demeter]

Láttam hasonlóan kis tömegű főtengellyel átalakított P10-est

Ez esetben hogyan hat a kiegyensúlyozottságra a kisebb tömeg és átmérő? Feltételezve, hogy a hajtókar és a dugattyúszett tömege maradt a régiben.

[TLF65]

Én azt feltételezném, hogy a dugattyú tömege nem maradt a régi...

- - - Updated - - -

A furatokat a tengelyirányú tömeg középpontjához minél közelebb kell elhelyezni, különben dinamikus kiegyensúlyozatlanság lép(het) föl. Tehát a furatok a főtengely sonka palástjára merőlegesen, ha úgy jobban tetszik, a sugár irányban készüljenek.

Épp ezért ajánlatos két egyforma átmérőjű és mélységű furatot készíteni a főtengely sonka jobb, és bal oldalára is szimmetrikusan. (természetesen csak apró lépésekben...)

Én ezt úgy értem, hogy a furatokat nem a sonka lapos felületén kell(ene) elhelyezni, mint pl. az alsó csapszeg furat, hanem a görbe felületén, azona keskeny hengerfelületen, és ott természetesen befelé a tengely irányában, azaz sugár irányban.... igaziból rögtön az elején kifúrt anyagmennyiség a legnagyobb átmérőn csökkenti a tömeget, így én úgy érzem, ez egy nagyon jó tehetetlenség csökkentő módszer, de ahogy halad a tengely vonal felé a furat, ez az előny úgy veszik el egyre jobban.... egyre kisebb a hatása, ahogy mélyül a furat.

[St.Z.350]

Üdv ApaE!

Nem hiszem,hogy a Cross adatai lennének ,mert az 18 Le. volt. Hasonlítsd össze a Szente Gy. könyv 53. oldalán található vezérlési adatokkal a TL-250/59-es majdnem teljesen egyezik az AM 1959 februári számában látható 3."C" jelzésű ábrával.

[TLF65]

Ha valaki a 2010.04.12 részre kattint a fenti általam belinkelt részben, akkor egy érdekes vitát olvashat végig Bervas, és János Pannóniás között a cikk után. A főtengely kiegyensúlyozásról.... vagy legalábbis nekem érdekes volt így évek múltán visszaolvasni... és a többi hsz is érdekes, és tanulságos, ha valaki ezzel akar kicsit tuningolni.