A hagyatéki eljárás az önkormányzat jegyzőjénél indul a hagyaték felleltározásával.
A hagyatéki leltár felvétele érdekében a jegyző, mint hagyatéki leltárt felvevő hatóság jogosult az állami, önkormányzati szervektől, bíróságtól, egyéb hatóságoktól adatokat kérni.
Még nem próbáltam, de álláspontom szerint itt lehet kezdeményezni azt, hogy a jegyző, mint eljáró hatóság keresse meg a központi nyilvántartást az elhunyt tulajdonát képező járművel kapcsolatban!
Ha a jegyző beszerzi az adatokat, bele tudja venni a járművet a hagyatéki leltárba. Az az örökös tulajdona, amiről igazolható, hogy az övé volt.
A hagyatéki leltárt a jegyző küldi meg a közjegyzőnek az előtte folyó eljáráshoz.
A közjegyző feladata az örökség átadása az örökösöknek. Ezt akkor tudja megtenni, ha tisztázott, kik az örökösök, és tisztázott, hogy mi az örökség, azaz az örökhagyó tulajdona.
Ha lezárult a hagyatéki eljárás, az nem akadálya annak, hogy később felmerült hagyatéki vagyontárgy kapcsán póthagyatéki eljárást indítson bármely örökös. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan, mint a hagyatéki eljárás.
A közjegyzői díj:
Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege sávosan igazodik az ügyértékhez.
20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft
20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4%
50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3%
100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2%
500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1%
5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték 0,5%
10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 0,25%, de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.
Mindegyik esetben az összeghez hozzáadódik a az adott sáv alsó határa alatti összegre megállapított díj.
A hagyatéki leltár felvétele érdekében a jegyző, mint hagyatéki leltárt felvevő hatóság jogosult az állami, önkormányzati szervektől, bíróságtól, egyéb hatóságoktól adatokat kérni.
Még nem próbáltam, de álláspontom szerint itt lehet kezdeményezni azt, hogy a jegyző, mint eljáró hatóság keresse meg a központi nyilvántartást az elhunyt tulajdonát képező járművel kapcsolatban!
Ha a jegyző beszerzi az adatokat, bele tudja venni a járművet a hagyatéki leltárba. Az az örökös tulajdona, amiről igazolható, hogy az övé volt.
A hagyatéki leltárt a jegyző küldi meg a közjegyzőnek az előtte folyó eljáráshoz.
A közjegyző feladata az örökség átadása az örökösöknek. Ezt akkor tudja megtenni, ha tisztázott, kik az örökösök, és tisztázott, hogy mi az örökség, azaz az örökhagyó tulajdona.
Ha lezárult a hagyatéki eljárás, az nem akadálya annak, hogy később felmerült hagyatéki vagyontárgy kapcsán póthagyatéki eljárást indítson bármely örökös. A póthagyatéki eljárás ugyanolyan, mint a hagyatéki eljárás.
A közjegyzői díj:
Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani.
Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege sávosan igazodik az ügyértékhez.
20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft
20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 4%
50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3%
100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2%
500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1%
5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték 0,5%
10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 0,25%, de legfeljebb 200 000 000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.
Mindegyik esetben az összeghez hozzáadódik a az adott sáv alsó határa alatti összegre megállapított díj.
)

Komment