Pannónia henger tuning

[CZsolti]

A Pannónia 68mm-es furatától és 68 mm-es lökethosszától miért hosszúlöketű?

Négyzetes motor, mégha kerekdednek is tűnik. Határeset a hosszú és a rövid löket között. Tehát tuningolható, de TLF65 szempontjait érdemes hozzágondolni.

Keserű tapasztalat a "minden mindennel összefügg" szlogen. Most kell egy vagon rajzot átjavítanom azért, mert főnökeim kitalálták, hogy egy alkatrészt tegyünk már arrébb, mert ott jobb helye van. Egy gépcsalád esetében ez érint néhány rajzot. Ja, és kb. 3 napos - felesleges - munkát.

[TLF65]

Üdv St.Z.350, ! Igazad van, max. hosszabb löketű, mint pl a P20, ami 56 furat, és 50 löket... végül is nem is tudom, hogy az 50-es évek után kétütemű motorkerékpár motort gyártottak-e igazán hosszú lökettel...

A Harley Davidson Heritage Softail Classic 95,3 furat, és 111,1 a löket, na ez egy tényleg hosszúlöketű... (viszont négyütemű)

Minden esetre a Pannónia 5500 max ford.száma nem egy nagyfordulatú gép jellemzője...

[St.Z.350]

Üdv TLF65!

Igen gyártottak.


CZ, Jawa 350es gépei furat/löket 58x65 , CZ 125 52x58 , CZ 175 58x 65 , MZ 125 52x58, MZ150 56x58 , IZS Planéta 72x85 ezek mind hosszúlöketűek és 2 üteműek. Az 50ccm- es kategóriában is a hosszúlöketűek voltak túlsúlyban. Jawa Mustang 38x44, Simson S51 NH 38x44.

[TLF65]

St.Z.350, köszönöm az infót!

Nem is gondoltam volna... érdekesnek tartom... Így viszont azt gondolom, hogy a Pannónia "lomhasága" akkor mindenképpen a kompresszió alacsonyan való tartásából fakad...


úgy érzem, a fentiek tükrében, hogy talán "pörgősebb" motornak kellett volna lennie, de hogy ez nem valósult meg, az annak köszönhető, hogy nem volt "ereje" terhelés alatt felpörögni...
( és hát ennek meg egyértelműen az anyagminőség, és a konstrukció az oka. Azaz nem volt büntetlenül emelhető kompresszió...)

- - - Updated - - -

Azt mind a mai napig érzem, hogy nagyon nagy a lépcső a sebességváltó 3. és 4. fokozata között... Oda bőven elférne egy rövidebb negyedik a harmadik után, és egy nagyon kicsivel hosszabb 5. fokozat! és ekkor dinamikusabb lenne a gép utazó sebesség, és kigyorsítás vagy emelkedők esetében is.

Mert azért azt tudom, hogy most is akkor megy "rendesen", ha harmadikban pörgetem, pl. Lillafüred-Eger között. És ez igaz a 4. fokozatra is, csak az már a 0,9 körüli áttétel miatt nagyon érzékeny a ford.szám esésre.

- - - Updated - - -

És ha már a henger tuning részben vagyunk, gondolom a nagyobb kompresszió nagyobb robbanást is eredményez, magasabb nyomás, és hőmérséklet alakul ki a hengerben.

Főleg ha több üzemanyagot égetünk el, a megváltoztatott vezérlés miatt. Ekkor szerintem fellép(het) a hűtési korlát is, azaz bekövetkezhet egy olyan üzemállapot, ahol a henger kialakítása nem elégséges a hűtés szempontjából.

Az igaz, hogy a hengerfej aluöntvény, és a legtöbb hőt ez viszi el, de fontos a megszorulás szempontjából maga a henger hűlése is.

Vajon mennyire lehetne járni azt az utat, hogy magáról a hengeröntvényről leesztergálni azokat a bordákat, amikbe még esetleg nem "esnek" bele a felömlő, és kipufogó nyílások, és oda egy zsugor aluhűtőbordás köpenyt "húzni"?!

Így közvetlen a hengerfej alatti rész hűtését is lehetne javítani ( ez lehet hogy csak 2-3 bordát érintene) főleg ha növelt felületet kapna a henger...

természetesen ez az ötlet nem új, csak így "mesteresebb" a kivitelezése, ahoyg most leírtam, de bevallom, ehhez hasonlót én láttam már ezelőtt 30 évvel, egy oldalkocsis Pannónián, Egerben egy műszaki vizsga alkalmából.

Ott úgy oldotta meg a tulaj, hogy vastag ( kb 2-2,5 mm-es) alulemezeket vágott négyzetformára (jóval nagyobbra mint a T tipusok vashűtőbordái) , és ezeknek a lemezeknek a közepébe bevágott akkora kb "U" alakú nyílást, ami lehetővé tette egy-egy ilyen lemez becsúsztatását az öntöttvas hengerbordák közé. Ha jól emlékszem az 5db lemezt a sarkaikon kifúrt furatok és az itt a lemezek között elhelyezett gumitávtartókon keresztül egymáshoz csavarozta, illetve a legfelső lemezt a hengerfejhez rögítette színtén több csavarral, és légterelő kis függőleges alulemezekkel.

Nagyon pofás henger-kinézete volt... de hogy mennyit segített a hűtésben... máig nem tudom.

[St.Z.350]

A Pannónia kompresszióját az itthon kapható 72 oktánszámú benzin miatt nem emelték ,amíg nem volt jobb normálbenzinünk. A P10-nél már választási lehetőséget adtak a 7.5:1és a 8,5:1 sűrítés használatára,mivel 1968 tavaszán már kellő mennyiségű 86 oktános normálbenzint tudtunk gyártani. Az export gépek sűrítését már korábban is elég magasra emelték.

[TLF65]

Az export gépek sűrítését már korábban is elég magasra emelték

igen, ezt tudom én is, csak azt nem közli egyetlen gyári kiadvány sem, és más leírás, hogy ezek után mennyit veszített a motor a legendás tartósságából???

Nem véletlen, hogy nem tudott - ellentétben a Jawa-val - pl. teret nyerni az USA-ban, noha oda akkoriban elég pofás Triálokat is vittek...

Persze ezekből, és a verseny eredményekből következtetni lehet, hogy a vashengerrel nem nagyon bírja azt a "kiképzést" amit egy aluhengerbordás gép versenykörülmények között...

És persze utcai körülmények között sem.

Nem véletlen hoyg a P, vagy T9-es nem volt egy tömegszéria...

[St.Z.350]

Valóban alkalmazták az alumínium hűtőbordákat a házi tuningolásnál,de a gyár a növelt teljesítményű változatoknál is (a T és a P sorozat) maradt az öntöttvas hengereknél. Az utólag felhúzott bordák érintkezése nem lehetett túl jó.

- - - Updated - - -

Hasonló a véleményem,csak félve írom le,mert nem akarom,hogy az elfogult rajongók megkövezzenek.

[demeter]

Vajon mennyire lehetne járni azt az utat, hogy magáról a hengeröntvényről leesztergálni azokat a bordákat, amikbe még esetleg nem „esnek” bele a felömlő, és kipufogó nyílások, és oda egy zsugor aluhűtőbordás köpenyt „húzni”?!

Nem tudom, de ugye a bordázat kialakítása nagyban befolyásolja a henger hőtágulását, ami ha nem egyenletes, szorulási hajlama lesz a dugattyúnak.

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy a Schmidt úr által készült aluhengerek mennyire megfizethetők. Mert ekkora kérdéseket, mértéket érintő tuninghoz ez már kell.

[TLF65]

Az elfogult rajongónak is be kell látnia azt, hogy a T és P20 alatti számjelzésű Pannóniák kb.1960-ig képviseltek világszínvonalat. Ezután lassan a KGST-színvonalból is kikoptak. Életben tartotta őket a SZU, de amikor odasem kellettek, akkor jött csőd. És persze ez egyik napról a másikra következett be, de az odáig vezető út évekig tartott, és évekig nem volt pénz és akarat (központi akarat) a fejlesztéshez. Az talán életben tarthatta volna a márkát. És ami nekem nagyon lejött a kékkönyvből, az az, hogy a gyárban is hajlamosak voltak egymásnak betartani az egyes vezetők, pusztán hatalmi kérdések miatt...

Visszatérve a hűtéshez, ezért gondolnám a leforgácsolást, és a zsugorral történő illesztést a hengerre, minden bonyolult kivágások nélkül, azaz sehol ablakok az aluöntvényen, csak egy rövid cső, pár nagy bordával rajta.

Alatta marad a vasöntvény bordázat a felömlőkkel, a szívónyílással és a kipufogócsonkokkal. Ez ha jól látom 4 új bordát jelentene a hengeren, mert ez alatt már ott van a beömlőcsonk.

- - - Updated - - -

Én meg arra lennék kíváncsi, hogy a Schmidt úr által készült aluhengerek mennyire megfizethetők. Mert ekkora kérdéseket, mértéket érintő tuninghoz ez már kell.

Kedves demeter! Erről még nem is hallottam! Ki ő? és mit-miket csinál? lehet róla tudni valamit?

- - - Updated - - -

Nem tudom, de ugye a bordázat kialakítása nagyban befolyásolja a henger hőtágulását, ami ha nem egyenletes, szorulási hajlama lesz a dugattyúnak.

Úgy emlékszem hogy pl. az MZ Alfer-eljárást alkalmazott a vashenger persely, és az aluhűtőborda összeházasításához. És ez az eéjárás nagyon nem ment a csepelieknek... a technologia bonyolultsága miatt, ( ami ugye megint csak pénzt jelent) ...

- - - Updated - - -

Találtam a neten egy leírást az Alfer-eljárásról:

"Az alumíniumköpenyből felmelegítés hatására kivehető a persely. Préselés nem ajánlott, mert összerágnak a felületekEzzel a megoldással kedvezőbb lett a tömeg, no meg - az alumínium lényegesen jobb hővezető képessége miatt - a hűtés, és kevésbé fontos ugyan, de tetszetősebb lett a felület. Minden jóban van azonban valami rossz, ez esetben, hogy drágább. A nyilvánvalóan bonyolultabb gyártás mellett meg kellett oldani még, hogy a két anyag határán tökéletes legyen a hőátadás, amit a felületek finommegmunkálásával igyekeztek elérni. Ez nem olcsó mulatság, azonban erre is találtak megoldást, nevezetesen az ALFER eljárást. Ennek lényege, hogy a vasperselyt öntőmagnak használva, gyakorlatilag ráöntik az alumínium köpenyt. A folyékony alumínium tökéletesen körbeöleli a perselyt, sőt felveszi annak apró egyenetlenségeit is.

A 250-es ETZ ALFER hengeréből szétfűrészelés után sem esik ki a persely, olyan stabil a kötés. A figyelmesebbek azt is észrevehetik, hogy a persely alul és felül nagyobb átmérőjű, mint középen. Ez is gátolja a kiszerelést
Az ekképpen készített henger többé nem engedi el a perselyt, azt már csak forgácsolva, roncsolással távolíthatjuk el."

[zolisun]

Sziasztok! A Scmith úr hengereit már láttam, de ő nyersöntvenyt készít abba meg bele kell tenni a hengerperselyt, ezt egy olyn illető mondta akinek készített.

[TLF65]

zolisun,

Esetleg egy elérhetőséget tudnál adni a Schmith -öntvénnyel kapcsolatban? akár privát üzenetben is, ha úgy könnyebb.

[demeter]

Megkerestem a bejegyzést, ahol láttam:
Index F
E szerint komplett is van, persze régen volt, változhatott.

[CZsolti]

Én ezt a bácsit ismerem. Hódgép, Ganz-Mávag referenciákkal. Láttam nála egy BMW zsákhenger öntvényt és mintát. Lehet, hogy Pannóniája is van.

Széll Ferenc Hódmezővásárhely, Csongrád megye - Arany Oldalak

[zolisun]

Bocsánat a helyesírási hibáért szóval Schmidt úr igényes szép és kissé modernizált pannóniákat készít, a hengert illetően amit láttam annak egy kipufogó nyílása volt, és talán már hengerfejet is készít, az egyhengeres blokkot amit láttam a tulaj szerint kb25 Le-s.

[heeegany]

Vajon mennyire lehetne járni azt az utat, hogy magáról a hengeröntvényről leesztergálni azokat a bordákat, amikbe még esetleg nem "esnek" bele a felömlő, és kipufogó nyílások, és oda egy zsugor aluhűtőbordás köpenyt "húzni"?!

Én ezt úgy csinálnám meg hogy P10 hengerfejet teszek rá, a henger pár felső leesztergált bordája pedig az átmenet lenne a hengeres henger és a szögletes hengerfej között.

Van is valahol egy hengerem aminek a felső bordái töröttek. Na majd ha lesz rá keret és lehetőség, na meg szükség akkor lehet hogy összehozok valamit


A megfelelő hőtágulás nem meggátlására szerintem megfelelő módszer az, amit az öntöttvas hengerekénél is csináltak.
A bordék nem mennek körbe hanem meg vannak szakítva. Így ahogy a persely, és rajta a vékony aluhenger tágul úgy a bordák szépen tudnak szétnyílni.