UK
Patina vagy patika (állapot)?
szerző: - dátum: 2011 okt. 07 - 21:23 (597 Olvasás)
A napokban találtam rá kedvenc zsurnálomat lapozgatva arra a gyöngyszemre, amely úgy érzem megér egy blogbejegyzést. Feltettem már a kérdést régebben: járjunk-e hétköznapokon veteránnal? És most is egy hasonlóan fontos és lényeges kérdésről akarok pár szót ejteni. Nevezetesen, hogy mi a jobb: az eredeti, megőrzött állapot vagy a gyárinál is jobb, modern anyagokkal elért csillogás? Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Első esetben lehet, hogy bukjuk a veteránvizsgát, de minek is, hisz hosszú útra amúgy sem vállalkoznánk sokat megélt gépünkkel, utóbbi esetben pedig olyat hozunk létre, ami talán sosem létezett. Ez sem baj, hisz minden normális emberben ott él a vágy, hogy alkosson valamit. Ki így éri ezt el, ki úgy. Éppen ezért az igazi restaurálás (és nem felújítás) során nem csak az anyagoknak, de lehetőleg az alkalmazott technológiáknak is korhűnek kell lenni, ha biztosan el akarjuk kerülni a mindenhol jelen levő nagy szakértők pikírt megjegyzéseit. Van azonban még egy út, egy olyan, amely szívemhez igazán közel áll, de magam még soha nem léptem rá igazán. Ez a megoldás ötvözi a korhű megjelenést a modern kor által biztosított megbízhatósággal. Magam sem ragaszkodok feltétlenül az eredetiséghez, ezért is kapott Foltos modern gyújtást és kínai karburátorokat, de amit James tett koppenhágai műhelyében, azt igazán irigylem és követendőnek tartom, még akkor is, ha esetleg véleményemmel egyedül maradok.
Miről is van szó? Nos, az előbb említett dániai műhelybe egy napon új megrendelő lépett be, hogy nagyapja 60 éve elfeledett 1943-as Harley Davidson WLC-jét restauráltassa. Nem volt valami fényes állapotban a gép, de a szétszedésnél kiderült, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy elsőre kinézett. És még valami kiderült. A motor szokatlan sárga fényezése egy kis waxolás után olyan mélységeket mutatott, amit kár lett volna veszni hagyni. Ezért James úgy döntött nem bántja a fényezést és inkább ehhez igazítja a motor többi részét is. A legnehezebb dolga talán a hátsó sárvédővel volt, mivel a típusidegen alkatrészt újra kellett cserélni. A patina megőrzése mellett a cél egy megbízható motor elkészítése volt, ezért a nem látszó helyeken számos módosítást is eszközölt: 12V-os rendszert épített be modern elektronikus gyújtással, Mikuni karburátort és szíjas primer hajtást is kapott a gép.
Az eredmény szerintem nagyon meggyőző lett. Szerintetek?
Címkék:
harley 
- Kategória
- Kategorizálatlan
Bejegyzés elküldése
Profil megtekintése
Megjelölés olvasottként
