Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Pannonia megszorulás

Collapse
X
 
  • Szűrők
  • Idő
  • Megjelenít
Clear All
new posts

  • Cooter
    replied
    dino125ad eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Kiscsapágy a BC3-at, Te melyik anyagot használod forgattyúcsapnak?
    Mi is BC3-at használunk.Azért beszélek többesszámban mert Faterom az igazi szaki én egyenlőre kb az 5. Inas évemet töltöm a műhelyben. :-)

    Leave a comment:


  • dino125ad
    replied
    Cooter eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    mi a hajtókarcsap keménységét 62-63Hrc kemyénységűre hőkezeltetjük ugyanis tapasztalataink szerint 58-60Hrc nél még viszonylag gyors a kopás mértéke 65 HRc nél meg a dinamikus ütések miatt pittingesedik/kipattog a cementált felület.
    Kiscsapágy a BC3-at, Te melyik anyagot használod forgattyúcsapnak?

    Leave a comment:


  • Kovacsk84
    replied
    Nézegettem a neten, főleg Kawasaki gyártmányúakat és Prox- ot találtam. Hogy melyik évjáraté lehet, fogalmam sincs. Talán amit '94- ig gyártottak.

    Leave a comment:


  • Cooter
    replied
    Uraim!
    Sikerült találnom egy e-bay mágust,aki meg tudná nekem rendelni a KX 500 hajtókart. A kérdésem az lenne hogy melyik évjáratú KX 500 hajtókara jó az 1hengeres Pannóniákba,vagy esetleg ebből csak egy fajta van?? A másik kérdése az lenne hogy melyik után gyártó cég termékét érdemes megvenni?
    Segítségeteket előre is nagyon köszönöm !!

    Leave a comment:


  • Cooter
    replied
    kiscsapágy eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Remélem sikerűlt hasznosat írnom.
    Határozottan igen,írásodban sok,mások számára is hasznos és valós infó megtalálható,amit hozzáfűznék hogy mi a hajtókarcsap keménységét 62-63Hrc kemyénységűre hőkezeltetjük ugyanis tapasztalataink szerint 58-60Hrc nél még viszonylag gyors a kopás mértéke 65 HRc nél meg a dinamikus ütések miatt pittingesedik/kipattog a cementált felület. A hajtókar és a csap közötti illesztéseket én úgy köszörültetem meg hogy a görgőkkel kimérve 0ás legyen majd egy leppelő tüskével hónolom méretre az illesztési hézagot.

    Leave a comment:


  • joker
    replied
    dino125ad eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Keménység a felületi edzett zónában: min. 54 HRC.
    Ez az érték mért ?--vagy az irodolom irja ?

    Leave a comment:


  • kiscsapágy
    replied
    Szeretnék a témához hozzászólni tapasztalataim alapján.
    Három témát szeretnék érinteni, igyekszem kimerítő válaszokkal szolgálni az egyes témakörökben.

    1. Forgattyúcsap, hajtókar furat javítása: A hajtórúd alsó szemének javítására két lehetséges mód van. Köszörülés vagy perselyezés. Perselyezésnél az amúgy is vékony "húsú"szemfuratot kb. 4mm-rel nagyobbra furják, ebbe a furatba bepréselnek egy edzett (legalább 60-65HRC keménységű) perselyt, amelynek a belső furatát beköszörűlik a gyári hajtókar-furat méretre. Ebben az esetben meg lehet hagyni a gyári forgattyúcsapot, amennyiben méretpontos és jó a felületi minősége. Ezzel az eljárással azért nem értek egyet, mert nagyon munkaigényes (ezáltal drága) és nagymértékben gyengíti az amúgy sem túl erős hajtókart. A köszörülés szerintem jobb megoldás. Amennyiben a furat kopása nem túlzott mértékű és nincsenek kiverődések, mély korróziós nyomok, célszerű a köszörülés. A köszörült furat a gyári alapmérettől ne legyen nagyobb 0,2-0,3 mm-rel, hogy ne vékonyítsuk a cementált réteget. Amennyiben a meglévő hajtókarunk kopása túlzott mértékű, jön a perselyezés vagy a hajtókar csere. Nem kell feleslegen pénzt dobálni a műveletre, mert egy köszörűs szakember mérés és szemrevételezés után megmondja, hogy az említett 2-3tized kiköszörülésével "tiszta lesz, vagy sem". Viszont ebből az eljárásból az következik, hogy ÚJ "túlméretes" csapot kell csináltatni. A csap anyaga általában BC3. A megesztergált csapot méretráhagyással leedzik majd köszörülik. Itt két fontos dolog van. 1: a csap-hajtókar illesztés. Itt lehetne azt mondani, hogy amennyivel nagyobbra van köszörülve a hajtókar-furat, annyival legyen nagyobb a csap átmérője, de szerintem jobb a méréses módszer. Mikrométerrel megmérve a hajtókart, a tűgörgős csapágyat és a csapot, meg lehet határozni a "játékot". Célszerű 0.03-0.04mm hézagot hagyni. 2: A "sonka-furat" és a csap illesztése. Ez egy elég komplex téma. Először is azt szeretném leszögezni azt, hogy a Pannónia "sonka" NINCS HŐKEZELVE! Ez a szerelés szempontjából igen sajnálatos dolog.( az edzett furatú "sonkák" jó pár évvel később jelentek meg) A zsugorillesztésű forgattyúcsap vagy nyugvócsap minden egyes szétpréselése alkalmával nő a "sonka" furatának mérete. Sokan emiatt csináltatnak plusszos csapokat, kompenzálva a kopás mértékét. Általában főtengely szerelésnél figyelembe veszem a szétszerelési nyomást.(présgépen ismerve a présdugattyú átmérőjét, a nyomásmérőn be lehet skálázni a nyomáshoz tartozó súlyértéket tonnában). Pannónia főtengelynél ez az érték 3-4 tonna közé esik. Ebben az esetben csapcsere esetén nincs szükség túlméretes csap gyártására, legalábbis a csap-"sonka" viszonyban. Ha valaki annak ellenére csináltat erősen plusszos csapot azzal könnyen előfordulhat, hogy bepréselésnél a csap egyszerűen "letolja" maga előtt az edzetlen felületű furat anyagát. Fontos dolog még az alsó forgattyúcsap javításnál a csapágykosár, tűgörgőkosár. Találkoztam már sokszor az "olcsó" megoldással, ami sok esetben nagyon drágának bizonyúl. KZ...KZK. Ez a két csapágyjelű "rolni"van használatban. SENKI NE KÖLTSÖN PÉNZT a KZ jelűre.(legalábbis hajtókarba ne) Az árkülönbség jelentős, de míg a KZ kosár egy sajtolt hegesztett egység, addig a KZK egy forgácsolt mart, vagy öntött kivitelű termék. Ha jól emlékszem az olcsóbb kb.1000ft míg a KZK kb. 3800ft.

    2. A "sonka" : Igazából sokat nincs értelme beszélni róla. Amit célszerű figyelembevenni, hogy lehetőség szerint párban kell kezelni őket. A Pannónia forgattyús és nyugvó csapjai préseltek, így lehetőség van azok cseréjére, javítására. Máris egy fontos dolog. A nyugvócsap(ok) szerelésénél az újra bepréselt csapot a "sonkához" kell centírozni. A nyugvócsapot állócsúcsok közé fogva, a mérőórát a "sonka " oldalán futtatjuk. A "sonkák" egyenkénti cserélése az esetlegesen eltérő forgattyúsugár miatt nehézkessé, vagy lehetetlenné teszi a főtengely centírozását. Centírozás: Sok gyártó előír mindenféle tűréseket. Szerintem mindenki aki ebbe belekezd törekedjen arra, hogy az "ütés" mértéke a lehető legkisebb legyen.(0.01-0.02). A nyugvócsap ütésének mérését mindkét csapon el kell végezni! Gyártás: Ha valaki belekezd ebbe, valószínűleg jól el van engedve.(anyagilag) Már egy edzetlen ún. lágy"sonka" is eléggé költséges lehet, főleg a pontosság miatt (furatok pontossága, egytengelyűség stb.), ha mindezt még tetézzük azzal, hogy a furatok, vagy akár az egész "sonka" edzett legyen biztos nem olcsó. Legyünk őszinték egy Pancsiba felesleges.

    3. A nyugvócsapok és javításuk: Pannóniák jobb oldali csapjait mérethibáknál fogva lehet javítani egyszerű perselyezéssel. A csapágy és a szimmeringfutóból le kell esztergáltatni átmérőben 2-2.5mm-t, túlfedéssel föl a perselyt aztán lehet méretre köszörülni. A bal oldali csap javítása már nem ennyire egyszerű. Itt marad a feltöltés (fémszórás, hegesztés) vagy az új csap gyártása. A csapot itt is célszerű BC3-ból csináltatni és edzés után köszörűltetni. Megint fontos a szerelt csapok centírozása a "sonkában", majd az összeszerelt forgattyústengely centírozása.

    Remélem sikerűlt hasznosat írnom.

    Tisztelettel: R.GY.

    Leave a comment:


  • dino125ad
    replied
    Kiss Ati eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    ... a tengelycsapnak illetve a sonkának milyen típusú acélból kellene készülnie? C45, C15, esetleg valami molibdénes acél vagy valami más? Valamint milyen hőkezelésnek kellene alávetni az elkészült csapokat?
    Én a 42CrMo4-et (MSZ: CMo4) használnám.

    Edzés:
    820–850 ºC, hűtés: víz. Nagyobb és egyszerű alkatrészek esetén.
    830–860 ºC, hűtés: olaj. Vékonyabb és bonyolult alkatrészek esetén.

    Felületi edzés:
    870–900 ºC, hűtés: víz. Keménység a felületi edzett zónában: min. 54 HRC.




    demeter eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Ár/tartósság tekintetében mik az összehasonlítható tapasztalataid?
    Ez nehéz kérdés! Minden esetben a javítandó felület igénybevétele határozza meg. A négyütemű főtengelyek fő/forgattyúcsapját hideg fémszórással javítják, mert az siklócsapágyazású. Viszont ha tűgörgőn futna a tengely, akkor csak a meleg fémszórás, illetve a hegesztés jöhetne szóba. A krómozásnak is ez a hátránya, a dinamikus terhelés következtében leválik. De kiválóan alkalmas siklócsapágyban futó tengely, szimering, lengéscsillapítótengely, stb... alkatrészek felületi nemesítésére

    Összefoglalva: minden esetben elemezni kell az alkatrész igénybevételét, a pótalkatrész újragyártási költségét, illetve a javítási költséget. Az összes eljárás tartós, ha a megfelelő helyen kerül alkalmazásra.

    Leave a comment:


  • demeter
    replied
    dino125ad eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    javíttattam már alkatrészeket is fémszórással, hegesztéssel, kemény krómozással.
    Ár/tartósság tekintetében mik az összehasonlítható tapasztalataid?

    Leave a comment:


  • Kiss Ati
    replied
    Az újragyártással kapcsolatban annyi kérdésem lenne, hogy magának a tengelycsapnak illetve a sonkának milyen típusú acélból kellene készülnie? C45, C15, esetleg valami molibdénes acél vagy valami más? Valamint milyen hőkezelésnek kellene alávetni az elkészült csapokat?

    Leave a comment:


  • dino125ad
    replied
    Cooter eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    A fémszórással van némi fenttartásom,főleg ha Pannónia főtengelyről beszélünk de egyébként is...
    A fémszórás nem rossz technológia, de jól kevesen tudják jól csinálni! Az alapvető probléma, hogy mindenki az olcsó hideg eljárást ismeri és alkalmazza!

    Beismerem, hogy a Pannóniát nem ismerem, magam egy 4 ütemű NSU Max tulajdonosa vagyok, de javíttattam már alkatrészeket is fémszórással, hegesztéssel, kemény krómozással.
    Amennyiben a Pannónia főtengelyből a főcsapok kipréselhetőek, nyilvánvaló, hogy az újragyártás a legmegfelelőbb megoldás.

    Említetted, az aggályaidat a fémszórással kapcsolatban. Érdekelne, hogy mik azok.

    Leave a comment:


  • Cooter
    replied
    dino125ad eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Véleményem szerint ha a motorkerékpár blokk szétszedésre kerül, szakszerűbb a fémszórás (keményfémszórás), esetleg a hegesztés. Utóbbit természetesen megfelelő ötvözött keményfém pálcával pl: Böhler UTP673!
    A fémszórással van némi fenttartásom,főleg ha Pannónia főtengelyről beszélünk de egyébként is...
    Ha valakit érdekel bővebben kifejtem ezzel kapcsolatos aggályaimat .
    De a lényeg : ettől sokkal olcsóbb és a főtengely számára is "humánusabb" megoldás ha kipréseljük az oldalcsapokat
    s köszörültetünk(két csúcs közt) a csapágy felületre egy tiszta átmérőt,majd az ezen kívüli felületeket "leárnyékoljuk"
    (közönséges szigetelőszalaggal akár) majd a megköszörült felületeket fel kemény krómoztatjuk ennek rétegvastagságát nagyon percizen lehet szabályozni azzal hogy meddig marad a galván fürdőben,de tapasztalataim szerint inkább mindig vastagabbra "rakatjuk" majd mégegyszer átköszörültetjük már a megfelelő méretre a csapágyfelületeket.

    Leave a comment:


  • joker
    replied
    dino125ad eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    ezek a „varázslások
    Szerintem nagyon jól megfogtad a lényegét !

    Leave a comment:


  • dino125ad
    replied
    CZsolti eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
    Az SKF-nek vannak direkt erre a célra való javítógyűrűi. http://autotechnika.hu/uploads/files...2005/05/24.pdf
    Uraim, ezek a "varázslások" leginkább a nehezen szétszedhető, és gyors (szükség) javítást igénylő gépek tengelyeinek javítására szolgál (pl.: földmunkagép, bányagép).

    A motorkerékpár főtengelyre miképpen lenne ez szerelve? A csapágy elé? Akkor a csapágycsere alkalmával mindig cserélem a javítóperselyt is? Vagy a csapágy alá is ez kerülne?
    Akkor a csapágy belsőfuratát kellene változtatni? Hogy is van ez?

    Véleményem szerint ha a motorkerékpár blokk szétszedésre kerül, szakszerűbb a fémszórás (keményfémszórás), esetleg a hegesztés. Utóbbit természetesen megfelelő ötvözött keményfém pálcával pl: Böhler UTP673!
    Utoljára szerkesztve a következő által: dino125ad; 2012 nov. 25, 01:38.

    Leave a comment:


  • Cooter
    replied
    Ha megengedik az urak hogy hozzá szóljak a témához,annyit fűznék az eddigiekhez hogy a Pannónia főtengely egy nagyon kényes téma.Túl vagyok már jó pár darab felújításán és nagyon elkeserítőek a tapasztalataim(NEM arcoskodásból mondom,inkább panaszkodás képen...) Az ilyen "egyik markomba befogom a hajtókart a másikkal meg ráütök és akkor valami hangot ad" ebben nem hiszek,azért nem hiszek mert több olyan főtengely megfordult már a kezem alatt ami tökéletesnek tűnt majd(ellenőrzés céljából) szétpréselés után kiderült hogy pl,repedt a kosár,apró rozsda kráterek vannak a hajtókaron és a csapon,vagy el van lilulva a görgő,stb ezek mind az ilyen fent említett ellenőrzésnél nem jönnek elő... (majd ha összerakjuk ezzel a motorunkat és elmegyünk vele jó messzire kellemetlen meglepetés érhet...)
    Lépjünk ezen túl,tételezzük fel(és higgyünk benne) hogy ez rendben van.Még ez után is ott van a 2 oldalcsap ami szinte minden esetben,vagy el van kopva,vagy be van rágodva,vagy(és ami a legjobban teccik...):fel van pontozva...
    Ha netán még ezen a két "rostán" is túljut a főtengely akkor tuti hogy a végén a központfurat van szétbarmolva(pajszerkalapácsos lendkeréklehúzás eredményeképp...)
    Egy szónak is 100 a vége,nagy kincs a jóállapotú Pannónia főtengely és mindenkinek ajánlom(aki Pannónia szerelésre adja a fejét) hogy vegye a fáradságot és csinálja meg vagy szerezze be a szükséges célszerszámokat.
    Persze ezen,fent emlitett problémákból jó pár orvosolható,de viszonylag költséges beavatkozásokkal...

    Jó éjt mindenkinek!

    Leave a comment:

Ugrás az oldal tetejére
Working...
X