, és ez mind a menetteljesítmény rovására megy !
Ezért leginkább a kis forgalmú , viszonylag jó állapotú országutakat kedvelem motorral , főleg ha látványban sem elhanyagolható .Az pedig ha valaki a használhatóság érdekében picit átalakítja a gépet , nem tartom katasztrófának , legalább ezáltal is tovább marad mindennapos használatban a masina , ami a mai világban már nem is olyan kis dolog ! (azt nem tudtam hogy a tárcsafékesre átalakított pannóniát nem műszakiztatják le !
)Egyébként az eredeti témára visszatérve , nekem a pannónia gyári dugattyújával csak egy alkalommal akadt megragadási probléma , az is akkor amikor Szatmárnémetiből hazafelé jövet, a román olaj valószínűleg nem keveredett el rendesen és Ökörirtófülpösön a szakadó esőben nagyot lassított a gép és leállt ... de egy udvarban láttam egy kétütemű trabantot , ahová bezörögtem , és a történetet elmesélve "kunyiztam " egy kis Arolt , amit rögtön hozzá is tettem a benrinhez, majd egy félóra állás után újra indult a vas , és hazahozott ! Az igaz hogy mezőkövesden már a közben valószínűleg elkeveredő román olaj, igencsak megnövelte a füstképződést , ami hazaérve még fokozódott is
. Az üzemanyag csere után még hónapokig használtam (szinte minden nap ment! azzal jártam mindenhová. ) , csak később húztam le a hengert , de nem nyúltam hozzá. Végül is ,és meg voltam elégedve a gyárival, lehet mondani ettől eltekintve nem okozott problémát .(remélem ezután sem lesz vele gond!)
Vagyis nekem nem célom az OT.


Az én történetemet pont azért írtam meg, mert minden történet egyedi (nem is keverném demeter történetével, ahol bizony valószínűleg külső hiba van), én a saját szorulásomnál hibás voltam, belátom utólag...
Leave a comment: